Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

752 TÖRÖKSZENTMIKLÓS tagja lett a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja törökszentmiklósi szervezetének.

96 1918. december 18-án alakult meg Törökszentmiklóson a Nemzeti Tanács, amelynek elnöke Csikós József, alelnökei: id. Kecskés János, Dögei Lajos, Bakos Lajos és Cs. Molnár József, titkárai: Czitter Miksa és dr. Palatinus Mihály lettek. A Szociáldemokrata Párt vezetésével a tömegek és a baloldali csoport követelésére megalakult a Munkástanács, amelynek elnöke dr. Garami Iván lett. A Munkástanács tagjaiból létrejött a 3 tagú direktórium, tagjai: dr. Garami Iván, Kecskés János és Fehér László lettek. Ugyanakkor megszervezték a Munkás-Katona és Paraszttaríács ügyosztályait. Az új igazgatási szerv 1919. április 17-én tartotta meg alakuló ülését. Április 27-én a piactéren Vágó Béla népbiztos tartott beszédet, melynek hatására másnap a községháza udvarán megkezdődött a toborzás a Vörös Hadseregbe, és már reggel 8 órakor elindult az első 120 fős csoport Szolnokra. Az intervenciós túlerővel szemben azonban kevésnek bizonyult minden erőfeszítés. Május l-jén délelőtt a jegyző már ünnepélyesen fogadta az intervenciós csapatokat. A Vörös Hadsereg júliusi ellentámadásával ismét visszaszorultak az intervenciós csapatok, s néhány napra Törökszentmiklősra is visszatért a direktórium. Július 24-én azonban megindult az ellenség koncentrált támadása, s július 26-án már „... a község minden utcáját ellepték a keletről jövő katonákkal rakott szekerek, gyalogosok". Utánuk rövid idő múlva megjelentek az ellenséges katonai megszálló egységek.

97 A képviselőtestület létszáma 1925-ben 40 fő. Közülük 20 a virilis, 20 pedig választott tag. A virilis és választott póttagok száma 5-5 fő volt.

98 A Horthy-korszakban a KMP illegális sejtje Törökszentmiklóson is működött. A Tisza Antal által megszervezett sejt vezetőjének Polgár Mihályt választották, aki a Lábassy Gépgyárban dolgozott. A helyi illegális mozgalom irányítói közé tartozott Zsemlye Ferenc is, aki a felszabadulás után Szolnok polgármestere lett.

99 Törökszentmiklós felszabadítása heves harcok után következett be. A szovjet páncélosok már 1944. október 10-én behatoltak a község területére. Október 12-én azonban a német 4. SS Polizei páncélos hadosztály ellentámadásba lendült, és Törökszentmiklós súlyos utcai harcok után ismét német megszállás alá került.

100 A harcok következtében a lakóházak 5%-a vált lakhatatlanná.

101 1944. október 24-én a szovjet hadsereg csapatai véglegesen felszabadították a várost.

102 1944. december 4-én megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, alapítói: Papp István, Lévai Lajos, Dögei Imre, Sajtos Kálmánná, Soós János voltak.

103 A felszabadulás utáni hetekben a közrend védelmére 8 szakaszból és 160 főből álló polgárőrség alakult.

104 Az MKP helyi titkárának Papp Istvánt választották meg. Az MKP szervezetek a külterületi lakott helyeken is létrejöttek. 1944. december 20-án Surjánban, 1945. január l-jén Kengyelen, január 6-án Tiszatenyőn alakult meg a Kommunista Párt. A Szociáldemokrata Párt 1944. december 19-én, a Független Kisgazda Párt 1944. december 25-én, a Nemzeti Parasztpárt pedig 1945. január 11-én alakította meg törökszentmiklósi szervezetét. Az 1944. december 19-én létrejött szociáldemokrata szervezethez kisgazdák is csatlakoztak, mely ezért az Egyesült Szociáldemokrata és Független Kisgazdapárt nevet vette fel. A szociáldemokraták és a kisgazdák helyi együttműködése azonban csak rövid ideig, a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének megalakulásáig, 1944. december 25-ig tartott. A Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének megalakulását az MKP is támogatta, hogy így az agrárproletárok a Kisgazda Párttól elváljanak. A törökszentmiklósi nemzeti bizottság ugyancsak a helyi kommunisták kezdeményezésére alakult meg. Első elnökévé dr. Csergő Mihály pedagógust választották. Tagjainak száma 1945 januárjában 5 fő volt: dr. Csergő Mihály elnök, Polgár Mihály, Papp István, Dögei Imre, Balogh Kálmán tagok. A bizottságnak 1945 májusában már