Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

748 TÖRÖKSZENTMIKLÓS Törökszentmiklós 1595-ben alatt.

63 A vár nagy pusztulása 1595-ben következik be: Miksa császári fővezér közeledtének hírére a törökök felgyújtják. Jó félévszázadon át, 1657-ig romokban áll. A település lakói Szakállason és más környékbeli helyeken tűnnek fel, de kevés visszaszállingózó is lakja a falut.

64 A várról Houfnaglius készített metszetet 1595-ben, de ismerünk metszetet Hild Viktor leírásában és részben másolatában az 1617., 1623-as évekből is. Ezek valószínűleg az 1595-ös metszetnek a másolatai, hiszen ekkor nem volt ép a vár.

65 1657-ben a török újra felépíti, hogy Köprülü nagyarányú megújító és terjeszkedő politikáját szervezett és kiépített várhálózat támogassa. 1659-ben az új várat II. Rákóczi György hada „... június 12-én jó hajnalban reá ütvén, egészében felégette.. ."

66 A török rövidesen újjáépítette, megerősítette s megrakta katonákkal. A metszetek szabályos hatszögűnek tüntetik fel az új várat, sarkain körbástyákkal, s jól kivehető, hogy vesszőfonadékok erősítették meg a földfalakat kívülről. Az erődítmény közepén két mecset kupolája látható.

67 A vár 1685-ben, Szolnok visszafoglalása után magyar kézre jut, s kincstári birtok lesz. Szentmiklós óriási határát a XVII. század végén a debreceni marhakereskedők bérelték, akik állataikat itt legeltették.

68

1700-ban Almássv János 6000 forintot fizetett fegyverváltságként, s megszerezte Tenyő, Szenttamás és Szentmiklós birtokot. Fia, II. Almássv János újabb adománylevelet kapott 1717-ben. Ő kezdte 1720-tól a szervezett telepítést.

69 A település 1738-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven oppidum lett.

70 A mezőváros közigazgatásának élén 2 bíró állott. Rajtuk kívül a hivatalos ügyeket egy, majd két jegyző és hat esküdt intézte. Törökszentmiklós újratelepülés utáni pecsétjének címeralakját az Almássv család címerében látható, csőrében ágat