Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
NAGYRÉV 73 A község krónikása, Major Bálint szolgáltatja az első adatokat az egészségügyi ellátással kapcsolatban. A múlt század első felében házról házra „... jártak még az úgynevezett patikáriusok is, akik alkalmas ládákban hátukon hordták az orvosságokat, akikről manapság megítélve, elmondhatjuk, hogy azok ha nem is egészen, de részben szédelgéssel párosult ámítók voltak. Abban az időben még nem voltak oly közelben gyógyszertárak és minden községben fizetett állandósított orvosok, mint most, hanem csak messzebb fekvő és nagyobb városokban lehetett találni ilyeneket". 160 Az 1831. évi kolerajárvány következtében 55-en betegedtek meg a településen, közülük csak 21-en gyógyultak meg. 161 1879-ben közegészségügyi körének székhelye Cibakháza, s az akkori orvos Cibakházáról látja el a nagyrévieket. 162 1926-ban és 1935-ben is hasonló a helyzet, a 9 km-re lévő Cibakháza a körorvos székhelye, itt van a legközelebbi gyógyszertár is. 163 Magánorvos nincs a községben, a legközelebbi kórház a 42 km-re fekvő Szolnokon található. A községben ekkor 2 bába dolgozik, akik közül az egyik községi alkalmazott. 164 A két világháború közötti időszakban az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság tagjainak kezdeményezésére az anya- és csecsemővédelem érdekében a volt nagyrévi főjegyző, Molnár Gyula igen buzgó tevékenységet fejtett ki, minek következtében létrejött egy háromágyas szülőotthon és rendelő. Ugyancsak a közegészségügyi állapotok javítását célozták azok a felvilágosító előadások, illetve a leventék és tűzoltók számára szervezett elsősegélynyújtási tanfolyam, amelyeket ugyancsak a népművelés helyi szervezete szorgalmazott. 165 Az 1933-ban életre hívott Országos Stefánia Szövetség Nagyrévi Fiókja is egészségügyi segítséget nyújtott. 166 A felszabadulás után a nagyrévi egészségügyi körzet Nagyrév és Tiszainoka községeket foglalta magában. A körzetet 1945-1949-ben dr. Kiss Antal, 1949-1956-ban dr. Papp Márton, majd 1956tól dr. Varga Endre látta el. Az egészségügyi segédszemélyzetet 1960-ban 1 védőnő jelentette. Gyógyszertár ugyanebben az évben a községben nincs, a körzeti orvos azonban Nagyréven kézi gyógyszertárat tarthat, amelyben az életfontosságú gyógyszerek megtalálhatók és orvosi rendelvényre kiszolgáltathatók. 167 1926-ban a községi utak hossza 19,4 kilométer. 168 1960-ban a belterületi utak hoszsza 6 km, ebből kiépített 2 km, a járdák hossza 18 km, amiből 5 km kiépített. Nagyrévre 1941-ben vezették be a villanyt. 169 Ugyanekkor a közvilágítási lámpahelyek száma 30. 170 Soós Imre-Szabó István