Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

730 TÓSZEG szervezetek 1945. március 16-án új képviselőtestületet választottak. Ennek az elöljáróság vezetőin kívül tagja volt Kokovay István és Dr. Fábián Gyula, a kommunista párt részéről Hatvani János, Benke Béla, Pinviczki László és id. Hajdú István, a Nemzeti Parasztpártot Bedekovics Imre, Kovács Márton, Vass Jakab és Szijjgyártó Mátyás, a Szabad Szakszervezetet pedig Penczi László, Kovács Ferenc, Vágó Mihály és Soós Imre képviselte.

66 1945. június 16-án ismét újraválasztották a most már 21 tagú képviselőtestületet. Vezetői Dr. Batka Béla jegyző, Kass Imre bíró és Vad József gazdasági jegyző voltak. 1945 és 1947 között mind a képviselőtestületnek, mind a nemzeti bizottságnak jelentős szerepe volt a község életében. Az utóbbi 1946 januárjában helyreállítási tervet dolgozott ki, Kosárfonó Szövetkezet, napközi otthon létesítését tervezte, mezőgazdasági tanfolyamot szervezett, 1946 szeptemberében javasolta az iskolák állami kezelésbe vételét és szorgalmazta a különféle olvasókörök megszüntetését. Az iskolák államosítását a képviselőtestület is támogatta 1948-ban, de kérte a hittanoktatás kötelezővé tételét. Az 1945-ös választásokon a Független Kisgazdapárt, az 1947-es választásokon az MKP szerezte a legtöbb szavazatot Tószegen. 1947. január 31-én a képviselőtestület tagjaiból 9 tagú Újjáépítő Bizottság alakult, amely kidolgozta Tószeg első hároméves tervét. A község súlyos gondja volt 1947-ben a munkanélküliség, melynek enyhítésére ínségmunkát szerveztek a Szapári tanya környékén. 69 ember végzett kézi erővel talajjavítási munkát napi 15 forintért 3-4 napon keresztül. A nehéz körülmények ellenére még 1947-ben elkezdődött és a következő évben befejeződött a község villamosítása, és 1948-ra felépítették első óvodáját.

67 A képviselőtestület 1947. szeptember 27-én még 16:10 arányban leszavazta a község Szolnok vármegyéhez való csatolását, november 15-én azonban a pártközi értekezlet, majd a képviselőtestületi ülés is az átcsatolás mellett döntött. 1949-ben a két munkáspárt egyesülését követően ismét átalakult a képviselőtestület, mivel az MDP új képviselőket küldött: Vigh Imrét, Lődi Pált, Kovács Lajost, Hajdú Józsefet és Zsidai Balázst.

68 A községi tanács 1950. október 26-án alakult meg, elnöke Szűcs Antal lett. A tanácstagok száma 81 fő, a póttagoké 41. A 81 tanácstagból 8 volt ipari munkás, 56 szegényparaszt, 8 középparaszt, 3 kiskereskedő ill. kisiparos, 6 értelmiségi. A tanácsi apparátus az első években 12 fővel dolgozott.

69 A községi elöljáróság 1945. április 27-i jelentése szerint a Földigénylő Bizottság már megalakult, 25 tagja van. A földigénylők száma 660 fő, s közöttük 7220 kh földet osztottak ki.

70 A termelőszövetkezeti mozgalom előzményeként Tószegen 1948 decemberében 4 táblás csoport 91 kh földterületen 27 fővel gazdálkodott.

71 1950. január 4-én alakult meg a Dózsa Tszcs, amely a Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 190 kh földön 23 taggal gazdálkodott.

72 6. 1380-ban a Weseni családot említik a község birtokosaként, s ezt követően földbirtokosainak nevét folyamatosan ismerjük.

73 Tehát földesúri hatalom alatt élő jobbágyfalu volt. A lakosság foglalkozása nagymértékben kötődött a vízhez. A középkor végén jelentős haltizedéből arra lehet következtetni, hogy nagyszámú halász élt a faluban.

74 A törökkor kezdetén, az 1559-es török defter szerint a rétegzett társadalmú településen vagyonos gazdák is éltek. A törökök szempontjából sokra tartott juh nagyszámú volt néhány család kezén. így a Kónya család 300, a Kis család 200, a Rác család 100 juhot tartott.

75 Ugyanebben az időben Tószeg neve mellett többször szerepel összeírásokban az „oppidum episcopatus" azaz püspöki mezőváros megjelölés. Zákány Gábor szerint a település ezt a státusát a reformációra való áttérés miatt veszítette el, s vált Szolnok tőszomszédságában ismét faluvá.

76 Önállóságából azonban sokat megőrizhetett.

77 1728-ban 41 családja közül 14 volt zsellér.

78 Az 1730-as esztendőben a községet elpusztító döghalál után megváltozott a lakosság vallási összetétele. Tószeg katolikus többségűvé válása a falut közelítette a katolikus Szolnokhoz, függet-