Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
718 TOMAJMONOSTORA tevékenykedett. 108 A Tomajon hiányzó kereskedelmi lehetőségek miatt a település lakosai Kunmadaras, Kunhegyes, Karcag és Abádszalók piacán értékesítették árucikkeiket. 109 A községben 1960-ban 3 kovács, 1 kőműves, 1 szabó és 1 borbély dolgozott, s itt működött a Kunhegy esi Vegyesipari KTSZ cipészrészlege. A kereskedelemben ekkor 4 főt foglalkoztattak. 110 A községben az iparral és kereskedelemmel foglalkozók aránya 1949-1960 között 4%-ról 24,3%-ra nőtt. 111 Azonban e nagyfokú emelkedés sem feledteti, hogy Tomajmonostora gazdasági életében az ipar és a kereskedelem továbbra is csak másodlagos szerepet játszik a mezőgazdaság mögött. 9. Tomaj monostora a középkorban a Tiszatáj jelentős egyházi centruma volt, mert az Árpád-korban már a Tomaj nemzetség által épített bencés monostor állt e helyütt. Nem tartozhatott a gazdag apátságok közé, mert pl. 1334-ben Herman nevű apátja haladékot kért a pápai tized fizetésére. 112 1449-ben a monostor még működött, sőt gazdasági helyzete is javulhatott, mert apátja az abádi rév jövedelmének egyharmadát is magáénak mondhatta. 113 A falu - monostortól független - önálló templomáról az 1571. évi török defter is megemlékezik. 114 1667-ben Tomajon a református prédikátor Szikszai Gergely. Ezután a település vallási életéről sokáig nincs tudomásunk. A lakosság vallási megoszlása a következőképpen változott: 1837-ben 27 katolikus, 38 református, 1851-ben 703 katolikus, 383 református, 1930-ban 714 katolikus, 328 református és 3 izraelita, 1947-ben 918 katolikus, 292 református és 3 evangélikus vallású lakosa volt Tomajnak. 115 A két világháború között Kökényessy András lelkész szinte az egész országot bejárta, s annyi pénzt gyűjtött össze, hogy Tomajon templom építéséhez kezdhetett. 1935-ben tervét sikerült végrehajtania, s így megnyílhatott a Tiszántúli Református Egyházkerület addigi egyetlen missziós, pusztai egyháza. 116 Derzstomaj lakóinak nagy része katolikus volt, viszont nekik csak 1948-ban sikerült templomot építeniük, Kisboldogasszony tiszteletére, mely azonban nem emelkedett az önálló plébánia egyház rangjára, hanem Tiszaszentimre filiája maradt. 117 Iskolája 1886-ban épült, 118 mely 1955-ben két, 1959-ben pedig új,abb egy tanteremmel bővült. 119 Az itt folyó oktatás személyi és tárgyi feltételei az alábbiak szerint alakultak: 120 1925 1955 1958 1960 Tantermek száma Tanerők száma Tanulók száma Egy tanteremre jutó tanulók száma Egy tanerőre jutó tanulók száma 1 3 3 4 2 6 6 7 193 185 204 64 62 51 32 31 29 Az egy tanerőre jutó tanulók száma nem maradt el a megyei átlagtól, az egy tanteremre jutó tanulók számát tekintve azonban Tomajmonostora az utolsók közé számított az 1950-es években Szolnok megyében. 121 1930-ban a 6 évnél idősebb népesség egynegyede (25,5%) analfabéta volt, 122 ez az arány 1960-ban 6,3%-ra javult: 123 6. életévüket betöltött lakosok száma Analfabéta ír-olvas 1-5 Általános iskola Középiskola ~„. , ljti *,,,,., » Főiskolát osztályát végezte 6-7 8 1-3 4 végzett 1960 1107 75 607 313 95 Az így nyert adatok jól mutatják, hogy a település kulturális lemaradása továbbra is jelentősnek mondható. A hátrány ledolgozására nagy erőfeszítések történtek, de a
