Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

700 TISZAVÁRKONY biztosította. Ugyanebben az évben 4 szatócsüzlete volt, hetenként egy hetivásárt és évenként egy országos vásárt tartott.

126

1960-ban a település 2 élelmiszer-, l-l ruházati és iparcikk-, valamint 3 vegyesboltjában 14 dolgozót foglalkoztattak.

127 9. Az első Tiszavárkonnyal kapcsolatos művelődéstörténeti adat egészen korai, 1271-ben egy Péter nevű plébánost hallgattak ki Árpád-házi Margit szentté avatásának ügyében.

128 1551-ben a Zay Ferenc kassai kapitány által vezetett bizottság Szolnok környékén megvizsgálta az átépítésre alkalmas elhagyott monostorokat és templomokat. Várkonyban ekkor még olyan megőrzendő építmény állt, amelynek erős tornya és cimitériuma volt.

129 1652-ben református egyháza a ceglédi Seniorátus egyházai között szerepelt. Papja ebben az időben Rozgonyi György.

130

1672-ben a Pongrácz-féle térképen még látható volt az erődítmény területén lévő római katolikus templom.

131 1727 előtt Tószeggel együtt a cibakházi plébániához tartozott, ettől kezdve külön római katolikus plébániaként működött Tószeghez csatolva. 1728-ban a földesúr és a hívek adományából megépítették a mai római katolikus templom elődjét kőből és téglából, a tetejét náddal fedték be. A község első harangját ebben a régi templomban helyezték el 1784-ben, súlya 112 font volt. A mai római katolikus templomot 1812-ben kezdték el építeni, toronyóráját 1868-ban szerelték fel. 1874-től az egyházközség teljesen elszakadt Tószegtől és önálló lett.

132 1720-ban a Nógrád megyei Orosziból származó református nemesek lakták Várkonyt, majd 1733-ban Bars vármegyéből érkeztek új telepesek, részben római katolikus vallású tótok, részben református hitű „kurta" nemesek. II. József türelmi rendeletére hivatkozva Tiszavárkony földesura, pélyi Nagy István engedélyt szerzett a református eklézsia felállítására. Az engedély birtokában 1784-ben saját udvarában egy cselédházból és egy kamrából alakíttatott ki „prédikáló és ülőszéket", ez szolgált az istentiszteletek színhelyéül. Ettől az időszaktól indultak anyakönyveik is, melyek azonban a második világháború idején megsemmisültek. Pélyi Nagy egyik veje, Böszörményi Pál javaslatára 1816-ban „a határnak egyik szegletében, a legelőmezőből" szakítottak ki egy darab földet a „templom építés fundusára", s még ugyanakkor el is helyezték az új református templom alapkövét.

133 Tiszavárkonyon számarányuknak megfelelően az izraeliták is gyakorolták vallásukat, s ha nem is építettek templomot - hiszen 1827-ben 4, 1837-ben 8,1851-ben 11 volt a számuk -, két imaházuk volt. Az utolsó 1909-ben szűnt meg.

134 1837-ben a községben a lakosság vallási megoszlása a következő volt: római katolikus 865, református 450, izraelita 8, evangélikus 30, 1891-ben 1530 római katolikus, 667 református, 85 izraelita és 18 evangélikus hitű lakja, 1941-ben a vallási kép az alábbi: római katolikus 1482, református 618, evangélikus 5, izraelita 19.

135 A XVIII. század közepén egy katolikus tanító működött a faluban. Egy 1770-es adat szerint Szabó Mihály keze alá 29 katolikus, 3 református és 4 evangélikus növendék járt olvasást, írást, hittant tanulni, amiért a tanító minden tanulótól évente 75 dénárt, a községtől 5 mérős őszi és 2 mérős tavaszi vetésterületet kapott.

136 1851-ben a katolikusok és reformátusok már külön tanítót tartottak.

137 Az első iskolát a reformátusok nyitották meg 1816-ban a volt nemesi kocsmában. 1850-51-ben a katolikus és a református vallású gyermekeket külön osztályban egy-egy tanító oktatta, a tanulók száma 86 volt. Az 1851-52-es tanévben 135 tanulót tartottak nyilván, közülük 75 volt a fiú és 60 a lány. 1869-ben eredménytelen kísérletet tettek az iskolák egyházi jellegének megváltoztatására. 1871-ben megnagyobbították a római katolikus iskolát, s a hívek l-l forintnyi adományából 300 forint értékben felújították a berendezést.

138 Mivel minden tanítóhoz 80-90 gyerek volt beosztva, szükség volt még egy római katolikus tanítóra. 1879-ben 3 iskolai teremben 2 képesített s egy képesítés nélküli tanítót alkalmaztak. A tankötelesek száma ebben az iskolai évben 312 volt.

139 A szőlőkben képesítés nélküli tanító oktatott. A századfordulóig az izraeliták is működtettek egy egytan-