Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAUG 677 1935-ig, a Nagyatádi-féle földjuttatások során 193 kh szántóterületet osztottak ki 134 személy között. Házhelyet Tiszaugon egyáltalán nem mértek ki.

67 A felszabadulást követő földosztáskor 238 igénylő jutott 1690 kh területhez.

68 A földosztás eredményeképpen a községben 50 kh-nál nagyobb birtok nem maradt. Uralkodó üzemformává a kis- és középparaszti gazdaság vált. Tiszaugon 1949. október 27-én alakult meg a Petőfi Termelőszövetkezeti csoport 11 taggal. A Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 171 kh területen 13 fővel gazdálkodott. A továbbiakban a termelőszövetkezet taglétszáma és földterülete a következők szerint alakult:

69 Év termelőszövetkezet 1952 Petőfi 1953 Petőfi 1955 Petőfi 1957 Petőfi 1961 Tiszagyöngye terület (kh) tagok száma 370 436 435 368 2816 nincs adat 56 47 20 464 A kollektivizálás a községben tíz éves folyamat eredményeképpen 1959-ben fejeződött be, amikorra a falu határának 80%-a a termelőszövetkezetek kezelésébe került.

70 Tiszaug döntően mindig is mezőgazdasági település volt. 1941-ben az 592 keresőből 504 a mezőgazdaságban dolgozott, az iparban és az építőiparban viszont együttesen is csak 21 fő.

71 A negyvenes-ötvenes években a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma nőtt, a mezőgazdaságban dolgozóké csökkent. A kereső népességének száma a következőképpen változott 1910 és 1960 között:

72 Összesen 1910 393 Keresők 1949 694 1960 Mezőgazdaság 306 603 446 Ipar 30 43 84 Kereskedelem 3 7 17 Közlekedés 8 5 12 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 9 15 Véderő 1 Napszámos Házi cseléd 32 Egyéb 4 21 74 633 7. A mezőgazdaság meghatározó tényezője a folyószabályozásokig a Tisza közelsége volt. A folyó azonban a halászat feltételeit is biztosította. Erre vonatkozóan már 1341-ből vannak adataink: a sági jobbágyok kihalászták Zunugh (Szúnyog) András ugi halastavát, s 200 nagy halat és 1 vizát fogtak ki belőle, az ugi jobbágyok kaszálóján levő sövényt pedig elvitték.

73

1560-ban az Ugrói dézsmaként beszedett 15 köböl búza utal a helyi szántóművelésre. 1720-ban az ugiak 99 köblös szántót műveltek.

74

1575 januárjától 1576 januárjáig a törökök által az ugiakra kivetett haltized 500 akcsét tett ki (Ságé ugyanennyi, Kürté pedig 1000 akcse volt ugyanekkor).

75 A halászat jelentősége a XVII-XVIII. században is megmaradt. 1751-ben az ugi halászok összeütközésbe kerültek Kecskemét halászaival, akik a felső-alpári folyószakaszon és a Holt-Tiszán lévő halászatot a várostól bérelték. A panasz szerint az ugiak „halászainkat a magunk Tiszáján megfosztották, csónakjokat elvették, egyiket a Tiszába vetették". A kecske-