Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
664 TISZATENYŐ 7. Tenyőn - Tóth Dezső adatai szerint - még a török hódoltság végén is számottevő földművelés és állattenyésztés folyt. Az 1673-ban összeírt 11 telkes jobbágy birtokában 68 ökröt, 48 tehenet, 50 sertést, 413 juhot, 24 kecskét és 14 kas méhet említ. 91 A pusztásodást követően hosszú időre az állattartás vált meghatározóvá, amit a XVIII. század első felében gyakori bérbeadások is igazolnak. A II. József-féle kataszteri felmérés szerint a nagy tenyői pusztán 1789-ben 2213 kh szántó, valamint 6643 kh rét és legelő jelentette a mezőgazdaságilag hasznosítható területet. A szántón - 1787/1789. átlagát tekintve - évi 15 492 pozsonyi mérő búza termett, míg a rétek és legelők hozama 56 117 mázsa édes és 9368 mázsa savanyú szénát tett ki. 92 Fényes Elek 1837-ben tehenészetét, nemesített juhtenyésztését és méhészetét emelte ki. 93 Ugyanő 1851-ben megjelent munkájában megjegyzi, hogy az itteni föld a burgonyán kívül mindent megterem. Ekkor a dohány- és a repcetermesztést említi meg. 94 A község megalakulását követően a mezőgazdaság szerkezetére a földterület művelési ágak szerinti megoszlása alapján következtethetünk: 95 Év Szántó Rét, kert Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen 218 341_ 329 315_ Összesen 4119 4115 4110 4099 A község állatállománya a következőképpen alakult: 96 Év 1952 1957 1962 1966 kh kh kh kh 3824 3660 3579 3606 41 34 105 79 1 11 12 35 h2 65 66 1 17 21 21 1952 1957 1962 1966 db db db db 317 367 468 504 182 192 61 49 17 252 8 10 961 1469 2019 1862 Szarvasmarha Ló Juh Sertés 1952 óta szembetűnő a ló-, főképpen pedig a juhállomány számának nagymérvű csökkenése. 8. A tenyői pusztán számottevő iparról az 1920-as évekig nem tudunk, legfeljebb az uradalmi majorokban akadt néhány mesterember. A községszervezést megelőzően 1949-ben 2 kovácsot, 2 cipészt és 1 női szabót írtak össze, s volt 1 darálómalma is. 97 1950-ben a magánkisipart 2 kovács, 1 pék, 1 bognár, 1 hentes és 1 varrónő képviselte. 98 1960-ban összesen 8 kisiparos élt a községben, közöttük 1 borbély, 1 kőműves és 2 szabó. Jelentősebb számú munkaerőt kötött le ebben az időben a Törökszentmiklósi Cipész KTSZ javítórészlege, valamint a Törökszentmiklósi Járási Építő és Szerelő KTSZ fodrászrészlege, az állami ipart tekintve pedig a Szolnoki Sütőipari Vállalat sütödéje. 99 A helyi kereskedelmi igények kielégítéséről 1935-ben 1 szatócs és 1 hentes gondoskodott. 100 1949-ben 3 fűszerüzlete és 3 italboltja volt, s 1 zöldség- és gyümölcskereskedő, 2 hentes és 2 pék dolgozott a településen. 101 1950-ben földműves-szövetkezete is alakult. 102 1960-ban 3 élelmiszer- és 1 vegyesbolt, valamint 1 italbolt volt a köz-
