Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZATENYŐ 659 apátsági birtokhoz, egyes kutatók azonban, részben Tenyő középkori névalakjainak hasonlóságából kiindulva mindenképpen kapcsolatot tételeznek fel. Ugyanakkor máig is tisztázatlan, hogy létezett-e itt ebben az időben falu vagy faluszerű település.

27 Tenyő történetének e kezdeti időszakával kapcsolatban csak annyi bizonyos, hogy feltehetőleg a XI-XII. században alapított monostora révén már igen korán a környező vidék vallási és kulturális központjává vált.

28 Sajnos, a tenyői monostor történetének kezdeti időszakával kapcsolatban alapításának vélt idején kívül nincs adatunk, az alapító család vagy a szerzetesrend neve sem meghatározható. Györffy György a Szolnok nemzetség monostorát véli itt megtalálni.

29 Csak feltételezés, hogy a monostor virágkora a tatárjárást megelőző másfél évszázad, s hogy ezt követő fokozatos hanyatlása a tatár pusztítás következménye.

30 Birtokai kezdetben igen tekintélyesek lehettek, mivel 1299-ben egy Nógrád megyei faluját is említik. Ebben az évben a Jeruzsálemi Szent Sír Rendnek volt itt várszerű monostora.

31 Ekkor említik Szent Péter apostolról elnevezett prépostságát, amely a XIV. század folyamán - 1331-re vagy 1388-ra beolvadt a váci egyházmegyébe. A tenyői prépostok címét ettől kezdve mindig váci kanonokok viselték.

32 Magára a középkori településre a XIV. század végétől vannak okleveles adatok, bár meg kell jegyeznünk, hogy a XVI. század elejéig gyakran előforduló „Pelő, Tenyő vagy Kengyelszállás" helység, valamint a későbbi Kengyel és Tenyő kapcsolata még napjainkban sem egyértelműen tisztázott, s így eléggé bizonytalan, hogy az egyes említések melyik helységre is vonatkoznak. 1439-ben a garamszentbenedeki konvent tiltakozott amiatt, hogy Buda Simon és János, valamint Csirke György kun kapitányok Tény őt elfoglalták.

33 Egy 1442-ből származó oklevél utalása szerint egy Csirke György nevű kun ősei az 1374-1406 között garamszentbenedeki apátként funkcionáló Henriktől bizonyos összegért rendszeresen bérbe vették, s az oklevél kiadásakor maga Csirke is tenyői „lakos".

34 Ugyanebben az évben az Alpárról Tenyőre költözött délszláv népelemekkel kapcsolatban a király 4 ökör behajtásáról intézkedett az apátság javára.

35 1459-ben Kolbáz kun előkelő örököseinek perében egy Tenyőről származó Boda János nevű kun tett tanúvallomást.

36 Feltételezések szerint az 1450-es években a Balaszentmiklóst birtokló Balai család bérelte.

37 1504-ben Chülai Móré György, valamint Chülai Móré János fiai Fülöp és János megegyeztek egymással az ősi, valamint a Móré György és Chülai Fychor László által szerzett javak, köztük Balaszentmiklós, Szenttamás, Nagy- és Kispó, Alcsi és a hozzá tartozó tiszai rév, valamint Tenyő birtoklásáról. 1518-ban zálogjogon Móré László szerezte meg, de 1528-ban Szapolyai János a Ferdinándhoz pártolt Móré család egyéb birtokaival együtt országbírójának, Pösthényi Gergelynek adományozta.

38 Buda elestét követően az elhunyt Pösthényi kiskorú gyermekeinek gyámjaként feltehetően Martinuzzi Fráter György is birtokolta átmenetileg.

39 1551-ben I. Ferdinánd Alcsit és Tenyőt Feledi Leustach feleségének Chülai Móré Katalinnak adományozta, a birtokba iktatásnak azonban "többen is ellentmondtak.

40 1559-ben Bornemissza Benedek gyulai kapitány 28 forint 30 dénár adót hajtott be Tenyő lakosain.

41 A Pösthényi család kihalását követően az 1560. évi portaösszeírás Cyaky Pált és Cyaky Farkast nevezi meg birtokosként.

42 Ezt megelőzően azonban 1559. december 6-án kelt adománylevelében I. Ferdinánd Balaszentmiklós felével, Nagy- és Kispóval, valamint Alcsival együtt Zay Ferencnek, Viczmándy Jánosnak és Liszty Jánosnak adományozta.

42 Az oklevél szövegének elemzése során a közelmúltban Sugár István mutatta ki, hogy a balaszentmiklósi castellumhoz „jog szerint és régtől fogva" tartozott Tenyő, valamint az említett másik négy település.

44 Szolnok elestét, majd a szentmiklósi török végvár 1553/1554-ben történt felépítését követően a környező vidék is szilárdan török uralom alá került. Az 1571. évi török defter a szolnoki szandzsák szolnoki nahijéjához tartozó falvak között említi.

45 A