Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

650 TISZASZŐLŐS 1889-től van a községben Olvasókör, Olvasóegylet 1903-ban alakul. Társadalmi egyesületei voltak a Református Jótékony Nőegylet (1929), Vadásztársaság (1930, illetve 1946). Ezenkívül 1936-ban mint jóváhagyott és alapszabályzattal működő egyesületet említik Polgári Céllövő Egyletét és Levente Egyletét.

151

1960-ban művelődési házának befogadóképessége 183 fő, működik a községben heti 4 alkalommal egy 182 férőhelyes keskenyfilmes mozi. A közművelődési könyvtárban a kötetek száma 1288 db. Ugyanekkor a községben a rádió-előfizetők száma 285.

152 10. Az 1831. évi kolerajárvány következtében 79-en betegedtek meg Tiszaszőlősön, és 40 volt a halálos áldozatok száma.

153 Az 1890-es évekig Tiszafüred volt, ezután Tiszaörs lett a körorvosi székhely, a legközelebbi gyógyszertár Tiszafüreden volt. A falu belterületén lévő Laborde nevű mocsár lecsapolását a belügyminiszter 1893-ban elrendelte, de a vármegye tisztiorvosa a lecsapolást szükségtelennek tartotta, s az eljárást két év múlva beszüntették.

154 1936-ban egy körorvos és három szülésznő gondoskodott a községbeliek egészségügyi ellátásáról.

155

1949-ben a tiszafüredi járás számára Tiszaszőlősön szociális otthont hoztak létre. 1960-ban sem változott az orvosok száma, továbbra is egy orvos lakik a községben, a védőnők száma is egy, s rajtuk kívül az egészségügyben dolgozik még egy házi betegápoló.

156 Az 1958-as állapot szerint Tiszaszőlősön a fúrt kutak vízhozama kielégítő volt, a víz kémiai összetétele nem: meglehetősen magas volt a vastartalma. Mivel az 5 db közkút vizének vastalanítása meglehetősen nehéz feladat volt, a szakértő a meglévő legjobb kút hasznosítását és újabb vízadó rétegek bekapcsolását javasolta, amelyre törpevízmű telepíthető. 1958-ig Tiszaszőlősön összesen 9 db artézi kutat fúrtak, ebből 6 db bel-, 3 db külterületi volt. Közülük 5 db közkút, 3 db közületi kút, 1 db pedig magánkút volt, s valamennyi fúrást figyelembe véve 5 db volt ténylegesen működőképes.

157 1927-ben a község az egyik alapítótagja volt a Nagykunsági Villamos Szövetkezetnek. Villanyvilágítás 1939 óta van a településen.

158 1936 körül az 593 lakóházból 519 tiszta vályog, 54 kőalapon épült vályogépület volt, 166 házat nádtető fedett.

159 1960-ban a község belterületi útjainak hossza 18 km, ebből kiépített 6 km. A járdák hossza 30 km, amiből 13 km a kiépített. Ugyanekkor közvilágítási lámpahelyeinek száma 43 db volt.

160 Soós Imre-Szabó István