Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

646 TISZASZŐLŐS A társadalmi átalakulás fontos állomása volt a termelőszövetkezetek létrejötte. Az első termelőszövetkezeti csoport 1949-ben alakult meg Szarvas Sándor néven. A következő években a termelőszövetkezetek földterülete és taglétszáma az alábbiak szerint alakult:

90 Ev termelőszövetkezet jlet (kh) tagok száma 675 nincs adat 676 62 794 87 517 49 2436 351 1920 256 1952 Szarvas Sándor 1953 Szarvas Sándor 1955 Szarvas Sándor 1957 Szarvas Sándor 1961 Petőfi Szarvas Sándor A termelőszövetkezet mellett munkát adott a helyi lakosoknak a Tiszaigari Állami Gazdaság is, amelynek Tiszaszőlősön 1408 kh területe volt; 1105 kh szántóföld, 303 kh erdő és üzemi terület.

91 1956. február 28-án 11 család (összesen 63 kh földdel) határozta el az Előre Termelőszövetkezet megalakítását. Elnökéül Kun Lajost választották. A közös munkát ősszel akarták megkezdeni.

92 A kisszámú iparos és kereskedő nem tette szükségessé helyi szövetkezet alakítását. Az iparral tovább is foglalkozók a Tiszafüredi Vegyesipari KTSZ-be léptek be, míg 1952-ig tízen visszaadták iparengedélyüket.

93 1956-ban 820 egyéni gazdaság volt a faluban. 57 gazdaság 0-0,25, 78 gazdaság 0,25-0,5, 46 gazdaság 0,5-1,0,158 gazdaság 1-3, 165 gazdaság 3-5, 179 gazdaság 5-8, 46 gazdaság 8-10, 77 gazdaság 10-15, 11 gazdaság 15-20 és 3 gazdaság 20-25 kh-at birtokolt. A földosztás ellenére a falut a köztudat továbbra is a szegény települések között tartotta számon.

94 7. Tiszaszőlős határa vízjárta terület, bár meglehetősen nagy benne a szántóművelésre alkalmas magasabb, víz nem járta rész is.

95 Pesty Frigyes gyűjtése alapján mind a belterületen, mind a határban rengeteg víznév került feljegyzésre, köztük fejtők, fokok, hátak, laposok és fenekek, illetve szigetek jelzik az egykori állapotot. Főként a fokok nagy száma (Sebes fok, Újfokhát, Ásott fok, Kicsapófok, Görcsös fok, Nagyfok) utal arra, hogy a község lakói a halászatot a XVIII. században nemcsak űzték, de mesterséges vízátereszeket is készítettek. A szigeteken, földhátakon folyó gazdálkodás emlékét is fenntartotta jónéhány név. Nagyaszó, Kisaszó, Aszóér az irtásos gazdálkodás egy fajtájára utalnak. A Sziget szöllő, Nagy szöllő, Kenderáztató fenék, Bornyúsziget, Ökörtólapos pedig a megművelt határ hasznosításáról beszélnek. A község földrajzi neveit Fekete Péter is feldolgozta.

96 1548-ban 29 dézsmafizető család 3600 kéve őszi gabonát, 424 kéve árpát fizetett tizedbe, ugyanakkor 54 raj méhet is számba vesznek.

97 Tiszaszőlős a környéken ezzel a jelentős gabonatermesztő községek között van. Az 1720-ban felvett adatok szerint a földhasználat formája a szabadfoglalás volt. Gyenge igaerejükkel csak egyszer tudták megszántani a nehezen feltörhető gyepet. Az Igar határában lévő termékenyebb földekre is átjárnak szántani, ez képezte számukra a második nyomást. 26 mérős kenderés kukoricaföldjük, meg kunyhóépítésre és tüzelőnek használható füzeserdejük is volt.98 1728-ban a saját határukban lévő kisterjedelmű szántók helyett szívesebben szántották Igar pusztájának földjeit, ezért termésük tizedét adták az ottani földesúrnak, míg a szőlősi földeket legeltetésre használták. A két szárazmalom egyikét a földesúr, másikát a község használta. Tiszai halászat, bor-, sör- és pálinkamérés juttatta őket némi pénzbevételhez, de a sörfőző évente csak kétszer üzemelt, ebből hasznuk alig volt.991770-ben az úrbéri kérdőpontokra adott válaszból kiderül, hogy a szántók