Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
642 TISZASZŐLŐS mokrata Párt 6%, a Radikális Párt 1% szavazatot szerzett. 69 Az első termelőszövetkezeti csoport 1949-ben alakult meg Szarvas Sándor néven. 70 1950. január l-jétől Szolnok megye területéhez hozzárendelték Heves megyétől a tiszafüredi járás Tisza bal partján lévő hat községét, köztük Tiszaszőlőst is. 71 A községi tanács 1950. október 26-án alakult meg, elnökévé Oláh Ferencet választották. Az 51 tanácstag közül 1 ipari munkás, 42 szegényparaszt, 4 középparaszt, 1 személy a kisiparos-kiskereskedő réteghez, 1 pedig az értelmiségi réteghez tartozik. A tanácsi apparátus létszáma a tanács létrejötte utáni első években 7 fő. 72 6. 1548-ban meglehetősen rétegzett lakossága. A dézsmajegyzékben szereplő 29 család közül 6 nincstelen, 15 család 23 és 90 kéve közötti mennyiségű őszi gabonát (több család még árpát is) ad tizedbe, 8 család 90 kéve fölött ad ősziből. Az utóbbiaknak jelentősebb árpavetésük is van. A legvagyonosabb Boros Pál, aki 225 kéve őszit ad, s Mézes János, aki 102 kéve őszit és 90 kéve árpát adózik, s 6 méhraját is számon tartják. 73 1728-ban az állatok szerint írták össze a jobbágyokat. Ekkor 6 ökre volt és egész ekésnek számított 2 jobbágy, 4-2 ökre volt s cimborásnak tekintettek 17 jobbágyot. Kívülük 25 gyalogjobbágyot s 3 földnélküli zsellért tartottak számon. 74 1720-ban 3 nemes, 26 jobbágy, 2 zsellér élt a faluban. 75 1728-ban az országos összeírásban 35 jobbágy és 12 nemes kerül összeírásra, 7 jobbágy nem rendelkezik szántóval, teljesen nincstelen azonban közöttük nincs, mert vagy rétje, vagy szőleje (régi vagy új telepítés) ezeknek is van. 76 1747-ben a legvagyonosabb ember a 4 dicát fizető Fekete István, akinek 2 igás ökre, 4 fejős (borjas) tehene, 4 hámos (méneses) lova, 1 kétéves üszője, 12 juha, 2 kosa volt, s 16 kila búzája, 14 kila zabja és 3 csomó dohánya termett. 77 1771ben az úrbérrendezés során a falu határát negyedik osztályúnak minősítették, és így 32 kishold szántót, 12 kaszás rétet rendeltek egy egész telek számára. Ettől kezdve a jobbágyság eltörléséig így változtak az úrbéresek birtokviszonyai: 78 1770 1771 1851. évi úrbérrendezés úrbérrendezés adóelőtt után összeíráskor úrbéri telekmennyiség 31 3/8 telek 33 2/4 telek úrbéres telkes gazda 90 91 91 házas zsellér 47 42 226 úrbéres szántó 769 kishold 1004 kishold 1285 kishold maradványföld 771 kishold elkülönített legelő (telkes, zsellér, kivételesek) 890 kishold A faluban jelentős számú zálogbirtokos, gazdálkodó kisnemes élt, 1728-ban 12, pl. Tolvaj, Fekete, Dobrosi, Boka, Szép, Bodoki, Miloti (?) családok. Ezek legfeljebb házas vagy hazátlan zsellért tartottak, nemesi kiváltságaik az állami adó alól mentesítették őket, de a megyei házi pénztár számára kötelesek voltak nemesi taksát fizetni. Egyik-másik összeházasodott jobbágyokkal, gyermekeiket félnemesnek, agilisnek vagy libertinusnak, szabadosnak nevezték. A rájuk nehezedő katonatartási terhek arányosabb elosztása céljából a taxás nemesek 1738-ban bizonyos kikötésekkel magukra vállalták a beszállásolt katonák - kvártélyosok - tartását, a katonaság részére történő szekerezést. 79
