Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

62 NAGYRÉV egy török kereskedőt, amiért a szolnoki bég a község elöljáróit vetette fogságra és váltságdíjat szabott értük. Kérik az urukat, hogy az Ónodra menekült rablókon az őket ért veszteséget vegye be. Másik levelükben a Fülekre való földesúrnak teendő levélhordásról, a töröknek tett halászatról, s a földesúr feleségének járó elmaradt ajándékról szólnak Mester Pál, Mónár János és Nagy Mihály elöljárók a község nevében.

63 A Harangiak továbbra is birtokban maradnak, s a Rákóczi-szabadságharcot követően fegyverváltság gyanánt „Szoboszlón lakozó Harangi János Uram le tett Sápi pusztáért 16 németh forintokat és Nagy Révi pusztáért 24 németh forintokat".

64 A község ezek szerint pusztaként szerepel 1711-ben, de tudjuk, valójában lakói visszatérnek a rakamazi, nagykőrösi és kürti futásból. A falut nyilván ezért is sikerült a földesúrnak ilyen olcsón megkapnia. Magát a települést Harangi János építteti újjá, s midőn készen van már temploma is (1712-ben oratórium épült), 1719-ben maga a földesúr is Nagyrévre költözik.

65

1742ben Vajda László Nógrád megyei birtokos Nagyréven megvásárolta özv. Harangi Istvánné birtokrészét, s a többi Harangi testvér tiltakozása ellenére birtokos lett a faluban.

66 A megfogyatkozott nagyrévi jobbágyságot számos új lakóval szaporította ez a család az 1740-es években. A XVIII. század közepén a Farkas család volt Nagyrév harmadik földesura. 1778-ban Harangi Mária férje a Nádudvaron lakó nemes Szödényi Nagy Ferenc lett, s felesége után ez a család is birtokossá vált Nagyréven.

67 E család révén további birtokosok is kerülnek Nagyrévre mint későbbi örökösök, így a Virágos, Rásó és Kanyó famíliák, akik a XIX. század végén is ott élnek.

68 1825-ben „Vajda Pál Nagyrév helységének 2

h részéből álló ősi birtokát Mayerfi Károlynak 42000 váltó forintért eladta". A pesti serfőző Mayerfi kegyetlen földesúrként élt az emlékezetben. 1830-tól birtokát tovább adta a Kubinyi családnak, akik ezt a kétharmad részt 1870-ig két családi ágon meg is tartották.

69 1870 után a Jalsoviczki család vásárolt a Kubinyi birtokból földeket, s mellettük még e birtokon mint vételen osztozott 1872-ben a Jurenák, a Nagy és a Rózsa család is. 1897-ben a Jurenák részt árverésen adták el Steiner Farkas és társának, a Nagy család birtokrésze 1902-ben örökáron Sváb Gyula cibakház! birtokos tulajdonába került, holott a nagyrévi lakosok is ezt akarták megvenni, s felparcellázni maguk között.

70 1910-ben a Jurenák, a Sváb és a Vecseri család rendelkezik jelentősebb birtokkal Nagyréven, 1935-ben már csak az előző két család.

71

1798ban a nagyrévi földesurak közbirtokossága panaszt tesz Heves vármegyénél, hogy a Földváry család akadályozza a révprivilégium kiadását, s hangsúlyozzák a rév jelentőségét.

72 1829-ben Mayerfi földesúr új regulációt ad ki, amely sújtja a lakosokat.

73

1848ban az első nemzetőrcsapatba a rácok ellen 16 nagyrévi áll be, később is több önkéntes van a nagyréviek között, s a Sápon emelt sáncot is a lakosság húzza a katonák és a rév védelmére. A cibakházi csatában Windischgrátz a sárszegi rétről kezdte lőni a Tisza hídját, s a sápi rét is a hadszíntér része lett.

74 1872-ben Nagyrév nagyközséggé alakult.

75 1876-ban a megalakuló Jász-NagykunSzolnok megye Tiszai alsó járásába osztották be.

76 1880-ban a község elöljárósága a következő tisztségviselőkből állt: főbíró, másodbíró, pénztárnok, közgyám, 3 tanácsos, jegyző.

77 1919 februárjában az Országos Propaganda Bizottság összefoglaló jelentésében az egyes megyék közállapotát ismertetve megjegyzi, hogy a rossz időjárás miatt Nagyréven 60 százalékát nem fejezték be az őszi vetésnek.

78 1925-ben a községi elöljárók és tisztviselők száma 7 fő. A községi képviselőtestületet 10 virilis, 10 választott tag és 4 póttag alkotta.

79 Az 1930-as esztendő gyászév Nagyrév történetében, szörnyű gyilkosságok sorozatára derül fény. A tiszazugi arzénes per iratai szerint Nagyréven az asszonyok férjeiket, idős szüleiket, beteg hozzátartozóikat mérgezték rendszeresen arzénnal. 50 meg-