Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZASZENTIMRE 627 zásá, mely a hitközség tagjai által párbér útján kerül befizetésre, a.reformátusoknál 600 forintot, az izraelitáknál 300 forintot jelent. 168 Az 1926. évi jelentés szerint református anyaegyháza a debreceni püspökséghez tartozik, római katolikus leányegyháza pedig az Egri Érsekség részeként a tiszaörsi anyahitközséghez. Az izraeliták anyakönyvi kerülete Karcagon található, s ezen kívül működik a Budapesthez tartozó baptista leányegyháza is. A reformátusok évenként változó termény adózással, a római katolikusok pénzben fizetett párbérrel adóznak. Az egyházközség ügyeit az iskolaszék intézi. 169 Tiszaszentimrén 1754-ből maradt fenn az első díjlevél, amelyet a községben működő tanító részére állítottak ki. 1756-tól a reformátusok a lányok tanítására egy aszszonyt alkalmaztak. 1770-ben Gombás István református tanító olvasást, írást és keresztény imádságokat oktatott. A leánytanító feladata volt a harangozás is. 1803-ban az eklézsia úgy rendelkezett, hogy a fiú- és leánygyermekek a tanterem fűtésére maguk kaparjanak tarlót, hordjanak ganéjt vagy más fűtőanyagot. Ekkor (1803/04-ben) Tóth István Oskola Mester és Praeceptor irányítása mellett 72 fiútanuló, Makrai István keze alatt pedig 61 leánytanuló tanult. Az 1835-1836-os tanévben Kosa József 68 fiúval, Tsuka József pedig 61 leánnyal foglalkozott. 1827-ben elkészült a fiúiskola épülete, 1850-re azonban igen elhanyagolt állapotba került és szükségessé vált javítása, majd 1863-ban bővítése és ülőpadokkal való berendezése. 1851-ben 2 felekezeti iskolában 3 tanító oktatott, de a színvonal nem volt mindig kielégítő, hiszen 1850-ben a leánytanítói feladatokat egy szűcsmester látta el. 1868-ban megépült a leányiskola is. 170 1879-ben 4 iskolateremben 2 képesített és 2 képesítés nélküli tanító oktatott 355 iskolaköteles gyermeket. 171 1926-ban a községben 3 népiskola van. Ebből a belterületen egy református négy tanerős iskola 3 tanteremmel, Lekehalom pusztán 1 iskola 1 tanerővel és 1 tanteremmel, Messzekertben 1 római katolikus iskola 1 tanerővel 1 tanteremben. Ugyanekkor a községnek van egy belterületi óvodája 1 tanerővel és 2 foglalkozási teremmel. 172 1935-ben Scheftsik György ugyanezeket az adatokat közli. 173 A felszabadulást követő időszakban két iskolában folyt tanítás: a volt református elemi népiskolában 4 tanerővel és a római katolikus elemi népiskolában 1 tanerővel. Új szentgyörgyön és a Lekehalmán is volt iskola egy-egy tanítóval. Az 1948-ban bekövetkezett államosítás után a tanítás két helyen folyt Tiszaszentimrén: a mai központi iskolában és a volt római katolikus iskolában. Az általános iskolába beírt tanulók száma a következőképpen változott 1953 és 1960 között: 174 Ev: 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 426 428 436 441 417 422 425 1960-ban a község 3 általános iskolájának 12 tantermében 24 pedagógus 531 gyermekkel foglalkozott, akik közül 130 külterületi iskolába járt. 175 Az iskolázottság változását Tiszaszentimrén az összehasonlító adatsor mutatja: 176 Év 6. életévüket betöltött lakosok száma Analfabéta Általános iskola Középiskola ,-,„. . ... f , .,, ,, , . r Főiskolát lr-olvas osztályát végezte 1-5 6-7 8 1-3 4 végzett 1941 1960 3339 3330 420 249 705 6 1040 1456 1076 1243 63 278 7 40 21 37 7 21 A községi óvodát 1948-ban államosították. 177 1960-ban az óvodai férőhelyek száma 61, az óvodába beírt gyermekeké 84, akikkel 3 képesített óvónő foglalkozik. 178
