Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZASZENTIMRE 617 asztalos, Keszi Ferenc földműves, Kürthy Gyula gépész, a Gőzmalom alkalmazottja, Mester András földműves, Molnár Aladár jegyző, Molnár Bálint férfiszabó mester, Réti Ferenc a Vörös őrség parancsnoka, Siposs János földműves és Vass István földműves. A román megszálló csapatok 1919. április 30-án vonultak be Tiszaszentimrére. A Vörös Őrség készült a védelemre. Két ízben is hoztak a községbe összesen mintegy 80 puskát, s a toronyban őr figyelte a támadók hadmozdulatait. Réti Ferenc hozta a hírt a román Csapatok közeledtéről. Mindenkivel kitűzette a fehér zászlókat a kapukra, ő maga pedig a Vörös Őrség tagjaival Tiszaszőlős irányába vonult el, ahol felvették a harcot a túlerővel szemben. Fehér Imre, a direktórium elnöke is itt esett fogságba, innen hurcolták több környékbeli társával együtt Tiszaigarra, ahol több napos kínzás után megölték.

76 A községi elöljárók, tisztségviselők száma 1926-ban 14 fő volt. A községi képviselőtestület 15 virilis és 15 választott tagból állt, s 9 póttagja volt.

77 A szovjet csapatok 1944. évi hadmozdulatai idején Tiszaszentimre akkori elöljárósága a községet elhagyta. Ezt megelőzően az utolsó intézkedések egyikeként a frontszolgálat alól mentesült férfi lakosokat a Tiszához rendelték, hogy azok a németek számára erődítési munkálatokat végezzenek.

78 1944. október 17-én Kunhegyes-Új szentgyörgy felől érkeztek az első szovjet katonák a községbe. A szovjet harcosok a 2. Ukrán Front 53. hadseregének 233. lövészhadosztályához tartoztak. Délelőtt 11 órakor vonultak be a felszabadító szovjet csapatok a községbe.

79 A községet nem érte jelentősebb háborús kár: a 978 lakóházból mindössze 15 rongálódott meg és a gazdasági épületek közül 12 szenvedett jelentékenyebb károkat. De a község lakossága az 1944. januári 3875 főről 1944 decemberére a hadműveletek következtében 3423 főre csökkent.

80 A felszabadítók támogatásával kezdődött meg a község életének újjászervezése. Több régi, 1919-es volt vöröskatona és kommunista kezdeményezésére megalakult az új községi vezetőség. Főbíróvá Kéri Sándort választották, az elöljáróság tagjai közé pedig Csatári Jánosné, id. Réti Ferenc, Réti István, Farkas Zsombor, Kürthy Gyula, Gyulai János és Ladányi Lajos kerültek. 1944 decemberében magalakult az MKP helyi szervezete. Titkára az 1919-es kommunista, Kürthy Gyula fia lett. Ezt követte a helyi MADISZ-szervezet megalakulása Molnár József vezetésével. 1945 februárjában megalakult a Községi Földigénylő Bizottság, melynek elnöke id. Réti Ferenc, titkára Farkas Zsombor, tagjai pedig: Kürthy Gyula, Kiss Albert, Molnár Bálint, F. Kiss József, Daróci Balázs, id. Ladányi Lajos, Veres József, Fózer János, Csatári János és ifj. Tóth János voltak. A községhez tartozó Újszentgyörgyről beválasztották a bizottságba Kun János, Suszter József, Orosz János és Szászi Sándor tagokat. 1945. február 24-re összeállították az igénylők listáját. Az első karókat 1945. április 4-én verték a földbe. A földosztás első szakaszában, 1945 áprilisában 1476 kh földterületet osztottak ki. Az igénylők magas száma miatt az igénybevételre ennél nagyobb, 2243 kh területet terveztek. Az 1945. április 9-i összesítés szerint 285 igénylő kapott földet, az elutasítottak száma 49 volt. Házhelyet 56-an kaptak. Az 1945. április 15-i jelentésben az MKP titkára arról írt, hogy a község 73 lakosának földigényét nem tudták kielégíteni.

81 A május 23-i jelentés szerint már 334 volt a földhözjuttatottak száma.

82 1945 októberében 382 igénylő részére 1175 kh földet osztottak ki. 301 földműves zömmel kiegészítésben részesült. 31 iparos is kapott kisebb birtokot.

83 A földosztás második szakasza 1945 szeptemberétől 1946 márciusáig tartott, a kiosztások fő célja az új igények kielégítése mellett a kisebb birtokoknak az életképesebbé tétele volt. Egy 1945. március 20-i jelentés szerint addig az FKgP, az MKP, az NPP és az SZDP helyi szervezetei alakultak meg a községben.

84 Ugyanezen év májusában a Nemzeti Bizottságnak 13 tagja volt Tiszaszentimrén, az elnök a kommunista párti Kürthy Gyula. Az MKP-t rajta kívül Farkas Zsombor, Kun János és Szőke Kálmán képviselte a bizottságban. Három képvise-