Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

616 TISZASZENTIMRE a kérelmet.

65 1837. február 27-én Sréter Mihályné, született Losontzi Gyürky Klára asszony kétrendbeli megkereső levelében arról panaszkodott Heves megye törvényszékének, hogy mind a lakosok, mind az elöljárók megtagadják tőle az úrbéri szolgálatot, s „átallyában mindnyájan engedelmeskedni nem akarnak". Ezért Szabó Pál főbírót, Szabó István törvénybírót, Fejér Józsefet, Tótt Gergelyt, Papp Józsefet, Kotzok Jánost, Mester Jánost és Sallangi Jánost kétheti raboskodásra ítélik.

66 Miután 1846ban a tagosítás során vizenyős földeket mértek ki a jobbágyok részére, ezeknek jogos elégedetlensége tilalomtörésben, csendháborításban, szolgáltatás megtagadásában, földfoglalásban tört ki. A tilalomtörőket elfogták, s miután kiszabadításuk nem sikerült, a megyei törvényszék 1846. május végén rendkívüli helyszíni ülésen ítélte el őket. A földesurakat ez sem nyugtatta meg: „a csend tökéletes helyreállítására s a további zavarok meg gátolására a nemes katonaságnak bizonytalan időre Szentimrén leendő szállásolását kérik elrendelni". De a vármegye „e kért rendszabálynak a jelen körülmények között szükségét nem látván, a folyamodó földesuraság kérésének elég nem tétethetik".

67 Sréterné, hogy a kedélyeket lecsillapítsa, a tagosítás által neki juttatott földeket 3 évre haszonbérbe adta a jobbágyoknak, akik az 1848-as törvényeket félreértve sajátjuknak kezdték tekinteni a földeket. Ettől azonban a kormány is elhatárolta magát, s a parasztok a bérletként használt majorsági földeket tulajdonukká nem tehették.

68 Szolnok megye megalakulásakor Tiszaszentimre Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszai felső járásának lett része.

69 Az elöljáróságot 1879-ben a főbíró, a másodbíró, a helyi adószedő, közgyám, jegyző és öt tanácsnok alkotta.

70 1896. május 17-én adták át a forgalomnak a 44 km hosszúságú, Karcagot Tiszafüreddel összekötő helyiérdekű vasútvonalat, amely Tiszaszentimrén is keresztülvezetett. A vasútépítésben érdekelt települések törzsrészvény vásárlásával járultak hozzá a vasútvonal megvalósulásához. Tiszaszentimre 25000 forint értékű részvényt jegyzett.

71 1876-ban az új vármegyében új képviselőválasztó kerületi beosztást alakítottak ki, a vármegyét hét választókerületre osztották. A község 1926-ig a törökszentmiklósi kerülethez tartozott.

72 Szentimre képviselője volt a politikus-tudós Herman Ottó és Somogyi Aladár pesti ügyvéd, Kossuth-párti képviselő is.

73 1896-ban a Szabadelvű Párt jelöltje, Magyari Kossá Géza győzött. A községben jelentős erőt képviselt a 48-as Függetlenségi Párt, amelynek tevékenysége ugyancsak a választások idején élénkült meg, ám a köztes időben is érezhető hatást gyakorolt a lakosságra, mivel Pártkörrel, választott vezetőséggel, Olvasókörrel rendelkezett, ahol a falu lakossága rendszeresen összegyűlt, megtárgyalták az országos és helyi politikai-társadalmi eseményeket, előkészítették és megünnepelték a falu lakosságával együtt az ekkorára már hagyományossá vált március 15-i évfordulókat.

74 Ez a pártélet és a választásokkal kapcsolatos helyi viták és erőösszemérő események az első világháború kitöréséig tartottak; a háború alatt lényegében megszűntek, mivel a faluból szinte minden férfi lakos bevonult, s közülük 117-en veszítették életüket a különféle hadszíntereken.

75 1918. november l-jén jutott el a hír Tiszaszentimrére, hogy Pesten kitört a forradalom és vége a háborúnak. A faluból bevonultatott katonák hazaszállingóztak, s magukkal hozták fegyvereiket is. A hazatérőkből alakult meg a helyi nemzetőrség, amelynek kezdetben Valkai István volt a parancsnoka, majd, amikor Réti Ferenc huszárőrmester hazatért, mint rangidős, átvette ezt a tisztet. Eltávolították a községi elöljáróságot, köztük Gerőcs Lajos jegyzőt, akinek helyébe Molnár Aladár segédjegyzőt választották meg. Az újonnan megbízott elöljáróság lett a tiszaszentimrei Nemzeti Tanács testülete. A testület 1919 márciusának végén feloszlott, illetve átalakult direktóriummá, amelynek tagjai a következők voltak: elnöke Fehér Imre, helyettes elnöke Valkai István, a munkástanács elnöke Szálai Lajos, a katonatanács elnöke Katona Jenő tanító, valamint Fehér Jtnos