Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

612 TISZASZENTIMRE szeti ásatás nem folyt. A szájhagyomány szerint a község mai határain belül volt az egykori Szentgyörgy falu, a szórványosan előkerült leletek ezt igazolni látszanak.

30 Egykor halmaz, majd utcás település. Uradalmi tanyái voltak, a paraszti tanyák ebben a században jöttek létre, de számuk nem jelentős. Építkezését egyes és ikeroszlopos, klasszicista tornácú házak, illetve lopott tornácos lakóépületek jellemzik. Társadalmában jelentős volt az uradalmi cselédek rétege. Gazdálkodását uradalmi legeltető állattartás és önellátó, szem termelő paraszti gazdálkodás jellemezte a századfordulón. Viseletében a fekete szalagos, gyöngyös menyecskefÖkötő, fehér, hímzett elejű vőlegényi ing, a cselédeknél kék ing és gyatya, a pásztoroknál a szűrviselet volt jellegzetes a múlt században. Szokásaik közül kiemelkedtek a szilveszteri kolompolás, a lakodalmi és disznótori alakoskodás (pócurka) és a kocsmai hétvégi bálok. Eleven volt a táltoshit, a népdal, népballada, a babonás és anekdotikus történetek ismerete. Oláh Kata és Székely Klára gyógyítókat más falvakban is ismerték.

31 4. A település temploma védőszentjéről kapta a nevét csakúgy, mint Szentgyörgy. Valószínűleg egyházát jelölte a Kőláb elnevezés is. A Tomaj nembeli Abádi család ősi birtoka volt, s az Abádiak Szentgyörgyi ága Volt itt birtokos.

32 Népessége a következőképpen változott:

33 1548 1550 1554* 1564** 1571 33 család 20 porta 15 porta 23 porta 31 adófizető 1576 1579 1583 1597 1624 1635 14 porta 41 gazda 35 gazd a 5 gazda 20 gazda 2 1/4 porta 1647 1675 1686 1696 1703 11/4 porta 11/4 porta 1/4 porta 18 telkes jobbágy 4 zsellér lakott 1712 1715 1720 1728 1770 1 család 25 család 25 család 34 család 133 család b) Ev 1786 1804 1824 1828 1835 1382 1155 1454 1368 1399 1847 1869 1880 1890 1900 2059 2765 2853 3122 3347 1910 1920 1930 1941 1949 1960 3689 3744 3581 3839 3949 3838 * Szentgyörggyel együtt ** Szentgyörgy puszta hely A község lakosságába beolvadt a XVI. század közepén elpusztult, később ismét újraéledő, majd véglegesen elnéptelenedő Szentgyörgy falu népe is. Szentimre 1672ben és 1681/82-ben nem szerepelt az összeírt községek között, lakói ekkor valószínűleg csak elfutottak. 1686-ban negyed adóportáját írták össze. Ebben az időben a környező