Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZASULY 605 földművelésügyi minisztériumi, valamint egy iskolai könyvtár működött a községben.

131 1944-ben a harcok következtében könyvállománya csaknem teljesen megsemmisült. Filmszínháza ekkor még nem volt.

132 1955-ben új művelődési otthon épült a községben, s 1960-ban 600 fő befogadására volt alkalmas. A keskenyfilmes moziban a férőhelyek száma ekkor 127 volt, a heti előadási napok száma pedig 4. Közművelődési könyvtárában ekkor 1327 kötet állt az olvasók rendelkezésére. 1960-ban a rádió-előfizetők száma 767, a tv-előfizetőké 5 fő volt.

133 Az országos elektromos hálózatba a községet 1948-ban kapcsolták be, s még ugyanebben az évben 8000 fm villanyvezetéket építettek ki.

134 10. A lakosság hosszú ideig a Tisza, illetve az ásott kutak vizét itta. A századfordulón még artézi kútja nem volt.

135

1958-ig a község területén összesen 16 artézi kutat fúrtak, ezek közül 9-et belterületen, 7-et külterületen. A vízellátás módja egyedi, közkutas.

136 1879-ben közegészségügyi szempontból Kőtelekhez tartozott.

137 1906-ban már gyógyszertára volt, majd 1925-ben 1 orvosát, 1 okleveles és 2 községi bábáját is említik.

138 1940-ben épületátalakítással egy új 40 m

2-es alapterületű gyógyszertárat hoztak létre. 1960-ban 1 orvos és egy védőnő látta el az egészségügyi szolgálatot, a következő évben pedig egy új orvosi lakás készült el.

139

1892/1893-ban Végess Sándor helyi birtokos kútásás közben a kolopi határrészen gyógyvizet talált. Kolopfürdő a második világháborúig jelentős forgalmat bonyolított le. 1944. őszén elpusztult, s ettől kezdve főleg rádiumtartalmú iszapját hasznosították. 1920-tól a Gellért fürdőben is ezt használták.

140 1960-ban a község 11 km hosszú belterületi útjából 3 km, 12 km járdájából 6 km volt kiépítve. A közvilágítási lámpahelyek száma 47 volt. Vasútja, vasútállomása nincs, hajóállomása közvetlenül a község mellett volt.

141 Bagi Gábor-Soós Imre