Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

604 TISZASULY 1837 682 1891 1910 1941 2227 2431 3012 4 1 3 364* 256 204 13 5 5 1 6 113 61 38 9 római katolikus görög katolikus református evangélikus görögkeleti izraelita ágostai * református és evangélikus együtt. Tiszasülyön 1818-ban alkalmazták az első tanítót, majd 1822-ben iskolát is építettek a templom mellett az akkori plébános, Fejér János adományából.

122 1852-ben Palugyay Imre egytantermes iskoláját és egy tanítóját említi. Az iskolába járók száma 54 fő volt, 34 fiú és 20 lány.

123 Egy ugyanebből az évből származó egyházi kimutatás szerint a Sülyön lévő 120 - 1-12 éves - gyermek közül télen 40, nyáron 25 fő járt iskolába. A tananyag ó- és újszövetségi szentírásból, olvasásból, szótagolásból, írásból, számolásból és egyházi éneklésből állt.

124 1879-ben a 280 iskolaköteles közül mindössze 70-en jártak iskolába. Az elmaradás főleg a tanyákon élők körében volt jelentős. Továbbra is csak 1 tanteremben folyt az oktatás és 1 tanító volt a községben,

125 Az elkövetkező évtizedekben Tiszasülyön több iskola létesült, köztük több tanyasi is. 1925ben a község területén 4 állami és 2 felekezeti iskola működött 3 állami és 2 felekezeti iskolai tanteremmel, valamint 4 állami és 2 felekezeti iskolai nevelővel.

126 Az 1930-as években 5 állami és 2 felekezeti iskolája volt, s az oktatás 7 tanteremben folyt.

127 A felszabadulás után 1952-ben átalakítással egy 60 férőhelyes napköziotthonos óvodát hoztak létre, majd 1959-ben egy 4 tantermes új iskolát építettek. 1960-ban a meglévő 4 általános iskola 17 tantermében 20 nevelő 478 gyermeket oktatott. A gyermekek közül 112 külterületi iskolába járt. Ugyanebben az évben az óvodai férőhelyek száma 53, a beíratott gyermekeké 55 volt. A gyermekekkel 2 óvónő foglalkozott.

128 Az oktatásügy felszabadulás után bekövetkezett fejlődését az iskolázottság mértékének alakulása mutatja:

129 6. életévüket betöltött lakosok száma Analfabéta ír-olvas 1-5 Általános iskola Középiskola osztályát végezte 6-7 8 1-3 4 Főiskolát végzett 1941 1960 2852 2936 391 228 705 7 813 1214 851 1096 53 295 3 39 26 40 10 17 1892 és 1951 között összesen 11, a belügyminiszter által engedélyezett kör és egyesület működött Tiszasülyön. Közülük a jelentősebbek: Tiszasülyi Polgári Olvasókör (1897-1949), Tiszasülyi Olvasókör (1898-1949), Tiszasülyi „Falu" Országos Szövetség Fiókja (1926-1949), Tiszasülyi Leányági Gazda Egyesület (1927-1949), Tiszasülyi Keresztény Szociális Egyesülés (1929-1949), Országos Stefánia Szövetség Tiszasülyi Fiókja (1933-1949), Szociális Missió Társulat (1942-1949), Tiszasülyi Kisiparosok Országos Szabadszervezete (1950- ?).

130 Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezetét a húszas években Lengyel Károly községi főjegyző hozta létre. 1925-ben a Leányágon ifjúsági egylet is alakult. A bizottság főként a gazdasági előadások szervezése, valamint az analfabétizmus felszámolása terén végzett jelentős munkát. 19201930 között az analfabéták száma 663 főről (27%) 547 főre (17%) csökkent. Különösen a Fiúági tanyákon és a gazdasági cselédség soraiban maradt jelentős továbbra is az írástudatlanság. 1943-ban egy vallás és közoktatásügyi minisztériumi könyvtár, egy