Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Nagyrév 1. A Tisza bal parti magas peremén fekvő település. Vize a Tisza, illetve a cibakházi-nagyrévi Holt-Tisza levágott kanyarulata, amely Szolnok megyében az egyik leghosszabb tiszai levágott holtág.

1 A községet a Szolnok-Kunszentmárton műútról, a Zsidóhalomnál kezdődő bekötőúton lehet megközelíteni. A szolnok-szentesi vasútvonal messze elkerüli.

2 Talaja a felszínen fekete és szürke agyagos. Minőségileg egyöntetűen réti öntéstalaj, csupán délnyugati részén van kisebb homokfolt.

3 Lakóinak száma 1960-ban 1728, ebből külterületen él 471 fő, népsűrűsége 57,7, határterületének nagysága 5201 kh. Lakóépületeinek száma 567, lakásainak száma 589.

4 2. 1380: de nogrew

5

, 1506: Nagy Riw

6

, 1528: Nagy Rei

7

, 1558: Nogrev, 1560: Nagurew

8

,1561: Nagvrew, Nagreü, Nagvrev

9

, 1562: Nagyrew

10

,1563: Nagv Rew

11

, 1568: Nagyrév, 1614: Nagrew'

2

, 1628-29: Nagy Rei

13

, 1643: Nagy Rev'

4

, 1660: Nagy Rei, Nagy Rév'5, 1665: Nagy-Rév*, 1666: Nagy Reu

17

, 1668: Nagy Rev

18

, 1675: Nagyrév

19

, 1686: Nagv Rév

20

, 1720-21: Nagv Rév

21

, 1731: Nagv Rév

22

, 1737: Nagy Rév

23

, 1786: Nagy Rév

24

, 1799: Nagy Rév

2-\ 1828: Nagy Rév

26

, 1864: Tisza Nagy Rév

27

, 1879: Nagy Rév

28

, 1895: Tisza-Nagy-Rév

29

, 1910: Nagyrév

30

. Mai köznyelvi alakja: Nagyré illetve Nagyrév. Kéttagú szóösszetétel: a) Nagy-: valószínűleg ősi öröksége nyelvünknek. Eredeti jelentése: „terjedelmes, fokozott mértékű". Itt a több egymás mellett lévő tiszai átkelőhely közül a legjelentősebbre, legforgalmasabbra vonatkozott (Tiszavárkony, Vezseny, Nagyrév, Tiszainoka átkelő helyei). így magyarázta Pesty Frigyes szerint a helyi lakosság is.

31 b) -rév: olasz eredetű hajózási, víziközlekedési műszavaink egyike. Az olasz eredetiben a rive „rakodópart" jelentésű, okleveleinkben e szó 1192-től és ezen oklevél későbbi átirataiban fordul elő.

32 3. A múlt század óta ismert a Nagyrév-Zsidóhalom nevű bronzkori teli település, amely névadója lett egy régészeti kultúrának (nagyrévi kultúra). A bronzkort megelőzően is vannak leleteink a Zsidóhalomról. A Körös-kultúra időszakára datálható edénytöredék, kőbalta és csiszolókő került elő innen, illetve a Temetőpart nevű lelőhelyről. Nevezetes bronzkori leletei: kultikus rendeltetésű madár alakú edény és a Hild Viktor gyűjtötte bronzkard. Ez utóbbi lelőhelye a Nagyárok. Szarmata edénytöredékeket találtak a Zsidóhalmon, a Haladás Tsz homokbányájában, s lelőhely megnevezése nélkül 1 db római kori pénzt. Zsidóhalom a lelőhelye a hun kori ember alakú