Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszasüly 1. A Tisza jobb partján, Szolnok és Tiszafüred között középtájon fekvő település a Jászságtól keletre. Talaja kötött agyagos. A Tisza árterében réti öntéstalaj található, míg sík határa többi részét döntően réti szolonyec és réti talaj alkotja.

1 Élő vize a Tisza. 1960-ban lakosainak száma: 3375, népsűrűsége: 36,7, határterületének nagysága 15 980 kh, lakóépületeinek száma 903.

2 2. 1311: Swl, 1318: Sw,3 1399: Swl,

4 1421: Swlh,

5 1466: Swl és Sw,s 1548: Swl,* 1549: SwhV 1576: Swly,» 1597: Súly,9 1635: Süly,™ 1799: Süly,

11 1852: Puszta-Süly,

12 1879: Tisza Süly,

13 1895: Tisza-Süly,

14 1910: Tiszasüly.

15 Kettős szóösszetétel, a) TisZa-: miután önálló községgé alakult. Mint előtag a folyó mellékére utal.

16 b) -süly: feltehetően személynévből képzett földrajzi név, mely a magyar névadással alakult ki. Az alapjául szolgáló személynév előzménye egyes feltételezések szerint a finnugor eredetű „sül" (sündisznó) szó lehetett.

17 3. A község határában egyebek között őskori kőbaltákat, a hatvani és a gávai kultúrákkal kapcsolatba hozható edénytöredékeket, őrlőköveket, valamint szarmata edénytöredékeket és csonteszközöket találtak.

18 Legfontosabb régészeti lelőhelye az úgynevezett Éhhalom, ahol a közelmúltban több honfoglalás kori sírt tártak fel. A sírmellékletek közül a tiszasülyi öntött korong a leghíresebb, amely a Kaukázus északi előterében megtalált hasonló tárgyakkal mutat rokonságot.

19 Egyutcás, egykor kertes település, amely árvízmentes helyen települt a Tisza mellé. A tornácokat a századfordulótól rácsos elejűre is készítették, fűrészelt díszítéssel. Vándormunkás rétege és cselédsége jelentős volt. Kisegítő foglalkozásként sokáig számottevő a halászat, a vessző- és gyékényfonás, valamint a gyűjtögetés. A viseletben a férfiaknál a szűr, kék ing és gatya (zselléreknél), míg a nőknél a hímzett ködmön és a kendő nélküli csipkés necc főkötő a legjellemzőbb. A népszokások közül a húshagyó keddi ún. „körülszántás", (leánycsúfoló), a farsangi, fonóbeli, szüreti és lakodalmi alakoskodás („sarjúmenyasszony"), a disznótori kántálás, a betlehemezés és a pünkösdölés emelhető ki. A lakosság hitvilágát hosszú ideig áthatotta a táltos- és boszorkányhit. Fekete Máté mint gyógyító ember volt nevezetes.

20 4. A régészeti leletek tanúsága szerint a honfoglaló magyarok már a X. században megtelepedtek a környéken. Magát a települést ugyan írott források csak a XIV. század elejétől említik, de feltehetően már az Árpád-korban is lakott hely volt. A helyi