Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZASAS 587 szasason 10 római katolikus hitű lakoson kívül 1164 református és 6 izraelita élt. 1891ben számuk így alakult: római katolikus 49, református 1618, izraelita 12. 1941-ben a község vallási megoszlása a következő: római katolikus 407, református 1437, evangélikus 21, izraelita 9.

102 Az 1716. évi újranépesülést követően a fiútanító mellé 1767-től alkalmaztak külön leánytanítót. 1862-ben építettek leányiskolát.

103 1879-ben 2 iskolateremben 2 képesített tanító működött. A tankötelesek száma az 1878/79-es tanévben 261 volt, akik valamennyien jártak iskolába.

104 1925-ben a kéttantermes református felekezeti jellegű elemi népiskolában 3 tanító tanított.

105 1927/28-ban az egyház és a község új tantermet épített, ezzel háromra emelkedett a tantermek száma. 1938-ban a katolikusok gyermekei számára külön egytanítós iskola nyílt, de a háború alatt a 4-ből csak 2 tanteremben folyt az oktatás.

106 1947-ben is csupán 2 felekezeti iskola működött, állami iskola nem volt.

107 Még abban az évben betöltötték az üres tanítói állásokat, így 1948ban 4 nevelővel 3 épületben 4 tanteremben folyt az oktatás.

108 1948-ban államosították az egyházi iskolákat. Attól kezdve állami nyolcosztályos általános iskolában folyt a tanítás. 1951-ben már 6 nevelő volt, 1952-ben számuk 8-ra emelkedett, 1954-ben 10-re. Az iskola 1953-ban vált osztotta.

109 Az ötvenes években más célú helyiségek átalakításával igyekeztek növelni a tantermek számát, 1960-ban pedig 2 új tantermet építettek.

110 Az 1960/61-es tanévben 6 osztályban 10 pedagógus irányításával 221 tanuló tanul.

111 A 6 éves és annál idősebb népesség iskolai végzettsége 1941-ben és 1960-ban a következő volt:"

2 6. életévüket Általános iskola Középiskola P betöltött Analfa- í

r

„

lva<: n^tálvát véo^tp Főiskolát Ev lakosok béta lr

"

olvdS osztályát végezte végzeU száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 1710 100 269 821 470 35 2 8 5 1960 1635 55 6 752 593 174 19 26 10 Az óvodai nevelés 1947-ben kezdődött, napközi otthonos óvodában.

113 Az óvoda 1960-ban vált kétcsoportossá.

114 1960-ban 49 gyermek járt óvodába, akikkel 2 óvónő foglalkozott."

5 Az iskolán kívüli művelődés színterét a felszabadulás előtt az egyesületek jelentették. A Tiszasasi Olvasókör már 1878-ban megalakult."

6 A két világháború között 11 egyesület működött,"

7 közülük legjelentősebbek a Gazdakör, az Önkéntes Tűzoltótestület és a Temetkezési Társulat volt."

K A felszabadulás után, 1947-48-ban kultúrház (a Gazdakörben) és egv magántulajdonban lévő mozi is működött.

119 1950 második felében a tiszasasi földműves-szövetkezet sportegvesületet tartott fenn.

120

1960-ban művelődési háza 300 fő befogadására volt alkalmas, keskenvfilmes mozijában 177 fő fért el.

121 A községi könyvtár alapjait a felszabadulás után vetették meg a népkönyvtár létrehozásával. A könyvállomány 5-600 kötet volt 1955-ben, amit a járási könyvtártól kapott letéti állomány egészített ki.

122 1960-ban a tanácsi közművelődési könvvtár 1000 könyvtári cgvséggel állt az olvasók rendelkezésére.

123 1960-ban 310 rádiótulajdonos volt a községben, a televíziók száma még nem érte el a 10-et.

124 10. Rendszeres egészségügyi ellátásról a XIX. század utolsó harmadától beszélhetünk. Az 1831. évi kolerajárvány július 21-től szedte áldozatait Tiszasason. 110-en betegedtek meg, s közülük mindössze 63-an gyógyultak fel.

125 1879-ben közegészségügyi szempontból a csépai körzethez tartozott.

126 1913-ban egy - Tiszauggal közös orvosa, valamint egy szülésznője volt a községnek.

127 Ugvancz volt a helyzet 1935-ben is.

l2x A felszabadulás után már dolgozott a községben orvos. 1947^4-8-ban 1 hatósági és