Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

572 TISZAROFF a községben. A bizottság ismeretterjesztő előadásokat szervezett, alkalmi ünnepélyeket rendezett. Analfabéta-, alapismereti tanfolyamok mellett egészségügyi, népművészeti, gazdálkodási, állategészségügyi, majd az 1935-1940-es években tűzrendészed, légoltalmi előadásokat tartottak. A felszabadulás után, 1947-ben ezüstkalászos, varróés főzőtanfolyamot szerveztek, majd a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatain vettek részt nagy számban a falu lakói.

131 1945-ben egy állami óvodája volt Roffnak, melyben egy óvónő foglalkozott a gyermekekkel.

132 10. A lakosság ivó vízszükségletét a XIX. század végéig a Tiszából és ásott kutakból biztosította. Ez a gyakorlat nagyban hozzájárult a járványos betegségek terjedéséhez. 1894. július 26-án a megyei közgyűlés a megyében 30 községben - köztük Roffon is - javasolta artézi kút fúratását.

133 A képviselőtestület 1901. március 20-i határozatában még úgy foglal állást, hogy „... legnagyobb sajnálatára nem képes semmi anyagi áldozatot hozni az artézi kút létesítésére, azért azt kedvezőbb időkre kívánja elhalasztani".

134 A lakosság sürgetésére aztán 1904-ben elkészült az első artézi kút, s ettől kezdve 1960-ig négy-öt artézi kút volt a községben. 1960-ban kiépült a község vízvezetékrendszere. A házakra, a lakásviszonyokra a XVI. századtól vannak adatok. 1571-ben 43 ház és templom tartozott Rof faluhoz.

135 Az 1728-as országos összeíráskor 21 házban, 43 kunyhóban és 10 veremben laktak a roffiak.

136 A házfal építőanyaga a vertfal, majd leginkább a vályog lett. A ház elejére gangot (folyosót), a tető aljára pedig „ereszetet" (vagy „ereszt") csináltak zsindelyből. A tetőt szalmával, zsúppal, náddal, zsindellyel fedték. Az 1840-es években épült, s 1960-ban még álló legrégebbi házak szabadkéményesek voltak. A tégla, cserép és pala századunkban vált használatossá. Ennek változását mutatja a táblázat: Év 1900 1910 1925 1930 1960 Lakás összesen Náddal fedett Zsindellyel Cseréppel Palával Bádoggal Házhely céljára 1923-ban 950 kh-at, 1945-ben 202 kh-at osztottak ki 520, ill. 234 fő között, s ennek eredményeként jelentősen nőtt a lakások száma. Megváltozott a házak belső berendezése is. A II. világháború alatt mintegy 100-120 lakóház sérült meg, a károk azonban helyrehozhatónak bizonyultak.

137 Eltűntek a pitvarral egybeépített szabadkéményes konyhák. Meggyorsult a régi lakások felújítása, korszerűsítése. 1960ban fürdőszobás lakás 25, villannyal ellátott 469, meleg padozatú szoba 430, két-három és több lakószobás lakás 294. A lakások közül 1900 előtt épült 323, 1900-1944 között épült 486, 1945-1948 között épült 88, 1949-1959 között épült 76 lakás.

138 A község közegészségügyi viszonyairól kevés feljegyzés maradt. Az egyházi anyakönyv 1739. évi bejegyzése szerint november hónapban 350 személy lett a pestis áldozata.

139 Igen gyakoriak voltak a községben a járványos megbetegedések. 1913-ban a Független Lap a következőket írta: „Tiszaroffon a kolera kitört. A járási orvos becsukatta a templomokat és iskolákat. Betiltott minden társas összejövetelt. Magát a községet zár alá vette. A községből kivezető utat csendőrök őrzik. A halászatot is betiltották."

140 A múlt század végétől községi bába, az 1900-as évek elejétől községi orvos volt Tiszaroffon. 1914-ben egy - Tiszaburával közös - orvosa volt, valamint négy szülész804 906 948 1112 970 606 570 474 445 128 150 133 66 47 45 48 203 379 19 10 620 757 40