Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
548 TISZAPUSPOKI italmérési joggal rendelkezett. 128 A Tiszapüspöki Hangya Szövetkezet 1901-ben alakult. 1933-ban 206 tagja volt és saját székházzal rendelkezett. A község hitelintézete a Tiszapüspöki Hitelszövetkezet. A községnek állandó hetipiaca és keddenként hetivására volt az 1930-as években. Az 1930-as évek elején 5 rőfös- és rövidárukereskedő, 5 vegyeskereskedő és 4 vendéglős működött a községben. 129 Az 1950. évi felmérés szerint 2 kocsmárosa és 2 kiskereskedője volt a községnek. 130 1960-ban a tiszapüspöki kereskedelmi hálózatban 16 fő dolgozott 4 élelmiszer, 1 ruházati, 1 iparcikk és 1 vegyes boltban. Kenyérrel és péksüteménnyel a Szolnoki Sütőipari Vállalat helyi sütödéje látta el a lakosságot. 131 9. Tiszapüspöki létrejöttétől kezdve egyházas hely lehetett, és valószínűleg az egri püspökséghez tartozott. A reformáció a községben nem tudott végérvényesen teret nyerni, bár a török hódoltság alatt reformátusok is laktak itt. A református gyülekezet életét a lakosság soraiból kikerülő prédikátorok irányították. Nádasné Bozák Ilona valószínűlég az utolsó prédikátor volt még 1712 előtt. 132 Az újratelepedéstől kezdve a község lakossága teljes egészében katolikus volt. Plébániája azzal a külön feladattal volt megbízva, hogy térítsen a Nagykunság református lakossága között. A XVI-XVII. században a váci egyházmegyéhez, 1694-től az egri egyházmegyéhez tartozott, éppen feladata jobb ellátása érdekében. 133 1712-ben templomát lerombolva találják, de a községet lakják. Bél Mátyás 1730-ban azt írja „templomuk van és plébánosuk". Ez azonban még nem lehetett szilárd anyagból. A templomon kívül vályogtéglából alapozott, nádtetős kápolnájuk is volt. 134 A parókiát 1763. május 4-én kezdték el építeni és 1764. június 4-re készült el. A ma is álló templom alapkövét 1765-ben tették le. Az építés 1773-ra fejeződött be, de a barokk stílusú templom 1769-ben már használható volt. 135 1786-ban kőből épült kántorlakása egyúttal iskolául is szolgáló tanteremmel rendelkezett. Korábban is volt már saját lakóházában tanító iskolamester, aki 1724-től dolgozott a faluban. Első, név szerint is ismert iskolamestere Bagi György volt 1732-ben. 1824-ben a községben 940 római katolikus élt, 1837-ben 1019 római katolikus lakosa volt. 1858-ban 1003 római katolikus, egy református és 8 izraelita lakott itt. 1891-ben az 1811 katolikus lakoson kívül 30 református és 38 izraelita vallású személy lakta, 1941-ben pedig a vallási megoszlás a következő: katolikus 2122, református 50, evangélikus 4. 136 1831-től két tanítója van a községnek. 137 1851-ben az egyosztályos elemi iskolába 2 tanító keze alá 69 tanuló jár (43 fiú, 26 leány). 138 Az 1869-ben épített új iskola két tanterme lehetővé tette, hogy nemek szerint szétváljanak az osztatlan osztályok. 139 1879/80. tanévben még mindig két tanító és két altanító tanít, s a tankötelesek száma 305, akik közül 289 jár iskolába. 140 1886-ban megnyílt az ismétlő iskola, 1898-ban pedig az első óvoda. Az első óvónő Tálassy Szidónia volt. 1902-től hat tanéves „összevont osztályos tanítás" folyt. 1912-ben I—III. osztályig önálló fiú-, leány osztályokban, a IV-VI. osztályokban pedig összevontan folyt az oktatás. Az 1921/22-es tanévtől a tanítók száma ötre emelkedett. 1937-38-ban két új tanteremmel bővült az iskola. 141 1925-ben 5 tanteremben folyik az oktatás, s öt tanító tanít. Működik a katolikus gazdasági ismétlő iskola is. Ugyanekkor egy egyház által fenntartott 1 tanerős óvoda is működik. 74 gyermek jár az óvodába, az iskolai tanulók létszáma 233, 125-en járnak az ismétlő iskolába. 142 A felszabadulást követően az 1945/46-os tanévben hat tanító oktatott az iskolában. A következő tanévben már 7 osztály indult, majd az 1948/49-es tanévben az államosított iskolában már 8 osztály tanult. 1954-ben a tanárok száma 11 volt. 143 1960-ban 1 általános iskolájában 5 osztályterem van, ahol 11 pedagógus tanít 378 gyermeket. 56 óvodai férőhelye foglalt, s két óvónő foglalkozik a gyermekekkel. 144 1941-ben és 1960ban az iskolai végzettség a következő volt: 145
