Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
516 TISZAÖRS volt, 337 tanulóval. 1896-ban új iskola épült három osztállyal, e célra a község a régi korcsmaházat és telket engedte át. 1925-ben Őrsön volt egy menedékház, a katolikus iskolában pedig 3 teremben 4 tanerő dolgozott, közülük 3 felekezeti, 1 állami. 1936ban az elemi népoktatás 1 római katolikus öttanerős elemi, 1 római katolikus gazdasági továbbképzős iskola látja el. 121 1941 és 1960 között a falu iskolázottságának mértékét az alábbi táblázat mutatja. 122 6. életévüket Általános iskola Középiskola * betöltött Analfa- * , nwtAlvít irfowt* Főiskolát Ev lakosok béta Ir-° lvas osztályát végezte , /égzett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 2144 197 363 707 843 17 12 5 1960 2190 75 6 859 944 220 39 29 18 1960-ban 1 általános iskolájában 5 osztályteremben folyik az oktatás, 11 tanerő vezetésével. A tankötelesek száma ekkor 340 fő. 123 1963-ban ezek a számok majdnem változatlanok, 11 tanerő vezetésével 311 tanuló tanul 1 iskolájának 50 termében. 124 Első kulturális-társadalmi egyesületei: az 1883-ban alakult Olvasókör és az 1902ben létrejött Népkör. 1909-ben a helység lakosai polgári olvasókört, népkört és önkéntes tűzoltó egyesületet tartanak fenn. 125 1936-ban kereskedő- és kisgazdakörét, önkéntes tűzoltó egyesületét, levente egyesületét és vadásztársaságát említik a hivatalos jelentések mint bejegyzett és engedélyezett egyesületeket. 126 1960-ban művelődési házának befogadóképessége 300, keskenyfilmes moziját heti 4 vetítési alkalommal egyszerre 132 fő látogathatja. Ugyanakkor közművelődési könyvtárában a kötetek száma 1303 kötet, s 607 rádió-előfizetőt, 2 tv-előfizetőt, és 550 vezetékes rádióval rendelkező személyt tartanak nyilván a községben. 127 10. Az 1728. évi összeírás a lakásviszonyokat ismertetve elmondja, hogy a házhelyek még nincsenek kiosztva, és csak heten laknak házban, a többi 31 háztartás népe hét évvel a betelepedés után - még mindig földbeásott veremben húzza meg magát. Mikor 1768-ban a reformátusok elköltözése után az új, katolikus lakosság betelepedése megindult, Ulrich püspöki jószágkormányzó az uradalom többi falujához hasonlóan itt is egyenes utcasorokra mérte ki a házhelyeket, s remélhető volt, hogy a soros házakból „kellemetes falu lészen". 1936 táján az 534 lakóházából 451 volt vályogból, 74 pedig kőalapra állított vályogépület. 128 A község 1879-ben körorvos tartásáról szabályrendeletet alkotott, s bár 1905-ben újból kísérletet tett annak érdekében, hogy Tiszafüred és Igar helyett itt legyen a körorvosi székhely, mégis csak az I. világháború után kapott orvost. Az 1906. évi Heves vármegyei alispáni jelentés szerint a tiszafüredi járás községei közül Tiszaörsön fordul elő a legtöbb tüdővészes megbetegedés, a halálesetek aránya 6,2%. (A járásé 3,8%.) Az 1920-as évek elején az orvos bérelt házban lakik Őrsön. 129 1936-ban 2 orvosa és 2 szülésznője van a községnek. Gyógyszertárát Rábel Imre üzemelteti. 130 1960-ban a helyben működő orvosok száma 1, (körzetet lát el), s munkáját 1 védőnő és 1 házi betegápoló segíti. 131 1909-ben közvilágítását petróleumlámpákkal biztosítják. A község 1912-ben kapcsolódik be a távbeszélő-hálózatba. A település villamosítása 1939-ben történt meg. 132 Tiszaörsön 1958-ig 10 artézi kút fúrását végezték el, mégpedig úgy, hogy ebből belterületen 7, külterületen pedig 3 fúrás volt. Az átadott kutak közül 4 közkút, 6 közterületi kút volt, amelyek közül 1958-ban 4 volt működőképes. A kutak 70-80 méter mélységűek, de már 40-50 méter mélyből is nyertek hasonló mennyiségű vizet. Az 1955-ös feltárások igazolták, hogy a vízhozam a korszerű kútkiépítéssel jelentősen
