Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszaörs 1. A Tisza bal partján, Tiszafüredtől délre, de a folyótól távolabb fekszik, a Karcag-Tiszafüred műút mellett. Talaja döntő többségben réti csernozjom. Keleten a felszínt kis foltban réti szolonyec és sztyeppesedő réti szolonyec borítja. A vízszabályozásokig a határ nyugati részét minden áradáskor elöntötte a víz.

1 Népessége 2472, ebből külterületen él 27 fő, népsűrűsége 66,8, határterülete 6435 kh. A lakóépületek száma 664, lakásainak száma 671.

2 2. 1292: Tvciam Wras,

3 1472: Ewrs,

4 1554: Ewrs,

5 1564: Eors,

6 1571: Örs,

7 1721: Tisza Eörs,

8

1728: Tisza Eörs,

9 1737: Tisza Örs,

10 1747: Örs,

11 1767: Tisza Örs,

12

1786: Tisza Örs,

13 1799: Tisza Örs,

14 1828: Örs (Tisza),

15 1837: Örs,

16 1851: Tisza-Örs,

17 1864: Tisza Örs, Tisza Eörs,

18

1895: Tisza-Örs,

19 1910: Tiszaörs.

20 Mai köznyelvben ejtése: Őrs. Kettős összetétel, amelyben a Tisza21 jelző már első említéskor megjelenik, s a XVIII. században visszatér. Valószínű, hogy a Heves megyei Tarnaörs községtől így különböztették meg. -örs: törzsnévből vagy puszta személynévből keletkezett földrajzi név. Ótörök nyelvből a honfoglalás előtt vettük át. Eredeti alakja és jelentése: er Térj, férfi'. „Az Örs helynevek afféle szétszórtságban jelentkeznek az országban, mint a törzsnevekből alakult helynevek."

22 3. Bőséges leletanyag került elő az egykori ártéri területen, valamint az idetartozó pusztán lévő őskori telepen, amely egykor halásztanya volt.

23 Legbecsesebbek a kelta leletek, amelyek 3-4 lábnyi mélységben fekszenek.

24 Huszonöt darab kelta kori arany karperecet, karikát és pénzt találtak a nevezett helyen.

25 Utcás település, tanyarendszer nélkül. Építkezését kerek faoszlopos, lopott tornácos házak jellemzik. Társadalmában jelentős volt a napszámos, vándormunkás réteg és az uradalmi cselédség. Kiterjedt uradalmi legeltető állattartást folytatott. Viseletében jellegzetesek voltak: debreceni vagy füredi cifraszűr a pásztoroknál, szűrkankó a cselédeknél, fekete hímzésű kisbunda a módosabb nőknél, valamint necc főkötő gyöngyös hímzéssel. Szokásaik közül a lakodalmi tűzgyújtás, kocsmai bálok, újévi alakoskodás: a menyasszonyozás emelhető ki. A farsangi, disznótori, lakodalmi, karácsonyesti alakoskodás (pócurka), a betlehemezés, illetve a búcsúk játszottak még fontos szerepet. A táltoshit elevenen élt. Ismert gyógyító emberek voltak Nagy Mari, Morvái Márton, Rigó Péter.

26 4. A falu a XII. század előtt keletkezhetett. Személvnévből, vagy törzsi névből alakult puszta helvneveink ebből a korból származnak.

27 Lakói valószínűleg magyarok