Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
NAGYKÖRŰ 49 1941 és 1960 adataiközött az általános iskola legfelső osztályaiban, a középiskolai képzésben és a felsőoktatásban résztvevők száma közt van lényeges különbség. 1960-ban 9 tanteremben folyt az oktatás, ahol 17 pedagógus 424 tanulóval foglalkozott (közülük 66 külterületi) . Az óvodai férőhelyek száma 58 volt, s 2 óvónő foglalkozott 69 kisgyermekkel. 166 1887-ben Petrovay György kiadásában, Goboczy Mihály szerkesztésében jelent meg a 12 számot megért Nagy-Kürüi Értesítő című havilap, közleményei a szőlő- és gyümölcstermesztés, konyhakertészet, méhészet és baromfitenyésztés témaköréből kerültek ki. 167 1867 és 1951 között 17 egyesület működött rövidebb-hosszabb ideig. Közülük a legjelentősebbek: Nagykörűi Társas Olvasókör (1876-1949. - 144 tag), Nagykörűi Iparoskör (1914-1949. - 55 tag), Nagykörűi Önkéntes Tűzoltó Egylet (1891. -21 tag), Nagykörűi Polgári Lövészegyesület (1930. - 56 tag). 168 1921-ben megalakult az Országos Szabadoktatási Bizottság helyi csoportja. Ismeretterjesztő előadásokat rendezett, majd tanfolyamokat indított 50-80 személy részvételével. 169 1925-ben ingyenes népkönyvtárról és ifjúsági könyvtárról is említés történt. 170 1943-ban 2 vallás- és közoktatásügyi minisztériumi könyvtár, 1 földművelésügyi miniszteri könyvtár, 2 egyesületek által fenntartott könyvtár és 1 iskolai könyvtár működött. 171 1948-ban a község elöljárósága falusi könyvtár létesítését határozta el, melynek megalapításához a helyi MKPszervezet 97 db könyvet ajánlott fel. 172 1960-ban a községnek 1 könyvtára volt, köteteinek száma 1036. 173 Keskenyfilmszínház már a felszabadulás előtt is üzemelt Nagykörűn: a helyi vendéglős kezelésében volt 1926-tól 1949-ig. 174 Befogadóképessége 137 fő volt, ez 1960-ra 290 főre emelkedett. A két művelődési ház befogadóképessége 200 fő. 1960-ban a községben 503 rádió- és 7 tv-előfizetőt tartottak nyilván. 175 10. A felszabadulás előtt a község lakói kútvizet ittak, és részben a Tisza vizét használták. 176 1958-ig 5 artézi vizet adó kút készült el belterületén, melyek teljes mértékben biztosították a lakosság ellátását. A vízelosztás módja: egyedi közkutas. 177 1925-ben közfürdőjéről és a tiszai strandról is említés történt. 178 Az 1930-as években az Országos Magyar Weekend Egyesület által szervezett, nyaralásra alkalmas községek hálózatának tagja. Az üdülésre vágyók a vendéglőben és kiadó szobákban találhattak szállást. Szolnokról napi 1 autóbuszjárat közlekedett ekkor Nagykörűbe. 179 Egészségügyi helyzetéről keveset tudunk. Önálló orvosa hosszú időn keresztül nem volt. Az 1831. évi kolerajárvány során 119 nagykörűi lakos betegedett meg, közülük 55 halt meg. 180 1879-ben még Kőtelekhez tartozott közegészségügyileg. 181 1914ben és 1925-ben 1 községi orvosa és 2 bábája volt. Ekkor már gyógyszertár is található a községben. 182 1945-ben 1 orvos, 1 gyógyszerész, 2 szülésznő dolgozott, a védőnő elmenekült. 183 1960-ban 1 körzeti orvos, 1 védőnő, 1 körzeti betegápoló és gyógyszertár működött itt. 184 elemi népiskolában (5 tanterem, 8 tanerő), és 1 állami tanyai népiskolában (1 ideiglenes tanterem, 1 tanerő) folyt az oktatás. 164 Ez utóbbi helyett 1926-ban építettek új iskolát Csataszögön. 1940 és 1944 között óvoda is működött a községben. A nagykörűi pedagógusok lelkiismeretes munkáj ának köszönhetően a felszabaduláskor a lakosságnak csak mintegy 10-12%-a volt írástudatlan, s az ismétlő iskola is hozzájárult az átlagosnál magasabb fokú iskolázottsághoz: 165 Év 6. életévüket betöltött lakosok száma Analfabéta ír-olvas Általános iskola Középiskola osztályát végezte 1-5 6-7 8 1-3 4 Főiskolát végzett 1941 1960 3185 2733 286 199 698 9 1141 1625 989 44 1 1452 648 73 21 81 5 30
