Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAKURT 497 9. Tiszakürt a hódoltság előtti időszakban templomos hely volt, Csépához, Sashoz és Sághoz hasonlóan. 148 A középkori eredetű egyházi életet az is bizonyítja, hogy 1855-ben a régi templom lebontásakor a falakon középkori eredetű freskókat találtak. Kürtön 1566 táján tértek át a református hitre. 1587-ben anyaegyházként szerepelt a község és lelkésszel rendelkezett. 149 1630-ban ide ordinált lelkésze Szeregnyei Mihály volt, 1657-1674 között Kecskeméti István szerepelt mint kürti lelkész. 150 Az 1674. évi Pongrácz-féle térkép a Tiszazugban csak Földvár, Kunszentmárton és Kürt protestáns templomait tüntette fel. 151 A község ősi templomát már 1690-ben renoválták, s az 1733. évi vármegyei vizsgálaton tett vallomásuk szerint 1566-tól állt a kürtiek temploma, „annak előtte romladozásában is, amely befoglal magába 124 esztendőket, bírtuk. " 1711-ben már újra javították a régi templomot, és 1721-ben a kürtiek hívták fel Ráday Pál figyelmét a Pesti Commissio előtti igazoló eljárásnak a vármegyében történő megindítására. 1741-ben három mázsás pelikános harangot öntettek a fa haranglábra, s 1794-96-ban bővítették a templomot, kőtornyot is hozzáépítve. 1835-ben új harangokat, és Toronyórát készítettek. A ma fennálló templom 1887-re épült fel. 152 1837-ben Tiszakürtön 42 római katolikus, 1370 református és 4 izraelita felekezetű lakos élt, 1891-ben ezek az adatok így módosultak: római katolikus 974, református 1859, izraelita 32, evangélikus 50. 1941-ben a község vallási megoszlása a következő: római katolikus 3153, református 2009, evangélikus 67, izraelita 3, görögkatolikus 7. 153 Az 1733-ból ismert első tanítói díjlevél szerint a községben régtől fogva alkalmaztak fiútanítót, sőt, az 1740-es években leánytanító alkalmazására is sor került. A fiútanítót rektornak, a leánytanítót préceptornak nevezték. 1855 után felépítették a külön leányiskolái épületet. A XIX. század második felében a református egyház megkísérelte az egyre jobban benépesülő szőlők között a tanyai iskolázás megalapozását, de miután a külterületet főleg a katolikusok népesítették be, a református egyház végül elhárította magától a tanyai iskolák ügyét. 154 Az 1878-79-es tanévben két iskolaterem 2 képesített tanító 244 tanulót oktatott. 155 1896-ban a község támogatásával a református egyház kéttantermes iskolát épített, 1897-ben pedig harmadik tanítói állás létesült. 156 1925-ben 3 egytantermes református felekezeti elemi népiskola l-l tanteremmel és l-l tanítóval, 2 községi elemi iskola l-l tanteremmel és 2-2 tanítóval működött. 157 Községi óvodája 1893-ban létesült. 158 1925-ben egy óvónő foglalkozott a gyermekekkel. 159 A második világháború frontjának átvonulását követően, 1945 elején nem volt óvónő a községben. 160 1947. július 15-én ismét óvoda létét jelentették, sőt egy napközi otthonét is. 161 1948 elején egy-egy óvodát, napközi otthont és bölcsődét vettek számba Tiszakürtön.' 62 Az 1948. december 23-i alispáni jelentés szerint a hároméves terv keretében Tiszakürtön napköziotthonos óvoda létesült.' 63 1960-ban 3 óvónő 63 gyermekkel foglalkozott, a bölcsődében pedig a 3 gondozónőre 19 gyermek jutott. 164 Az 1943/44-es tanévben 5 iskola volt (ebből 3 községi, 1 református és 1 római katolikus) 12 tanítóval. 165 Számuk 1948-ig 6-ra emelkedett (3 felekezeti és 3 községi). 166 1948-ban Tiszakürtön is megtörtént az iskolák államosítása. Ezt követően az oktatás szétszórtságát csökkentették, s Cserkeszőlő önállóvá válása is csökkentette a tiszakürti iskolák számát. 1960-ban 2 általános iskolában folyt az oktatás. 167 Az 1960/61-es tanévben a 12 osztályteremben 18 pedagógus irányításával 418 tanuló folytatta tanulmányait, lf,H ugyanebben az évben 144 gyermek járt külterületi iskolába. 169 Az írni-olvasni tudók aránya a 6 évesnél idősebb lakosságból az 1880. évi 51%-ról 1930-ig 85,1%-ra emelkedett. 17 " Az arányszám 1960-ban már a 95%-ot is elérte. Az iskolai végzettség adatai 1941-ben és 1960-ban: 171
