Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

492 TISZAKÜRT csoport 25 fővel. A kollektivizálás Tiszakürtön tíz éves folyamat eredményeképpen 1959 tavaszára fejeződött be. 1959-61 között végbement a tsz-ek egyesülése, aminek nyomán 1961-re közös gazdaság jött létre. A termelőszövetkezetek földterülete és taglétszáma a következőképpen változott:

91 termelőszövetkezet iilet (kh) tagok száma 417 nincs adat 502 35 479 46 476 38 53 29 3237 670 1952 Rákosi 1953 Rákosi 1955 Rákosi 1957 Hunyadi Új Élet 1961 Hunyadi Tiszakürt döntően mezőgazdasági jellegű település maradt a századforduló után is. 1941-ben a 2509 keresőből 2155 fő a mezőgazdaságban dolgozott, s csak 97 az iparban.

92 A felszabadulás utáni másfél évtizedben az agrártermelésben foglalkoztatottak részaránya csökkent, de még 1960-ban is mintegy 70% volt. A keresők számának népgazdasági ágankénti megoszlása 1910 és 1960 között a következő képet mutatta:

93 Keresők 1910 1949 Összesen 1530 2637 1960 Mezőgazdaság 1328 2272 925 Ipar 96 157 159 Kereskedelem 11 37 58 Közlekedés 7 14 19 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 15 57 Véderő 5 Napszámos 1 Házi cseléd 57 Egyéb 10 100 168 1329 7. A XIX. század közepéig a mezőgazdaság egyik fő meghatározója a Tisza közelsége, amely áradásaival befolyásolta a gazdálkodást. Legkorábbi adatunk a szőlő művelésére vonatkozik: Tiszakürtön már a középkorban folyt szőlőművelés, ezt tanúsítja a váci püspöknek a felügyelőjéhez írott levele, mely szerint a XV. században homoki szőlő volt a Tiszakürti mai Öregszőlő.

94 A gabona termesztése még korábban meghonosodott a környéken (Ság), de Kürttel kapcsolatos adataink későbbiek. A jó közepes termésűnek mondott 1563-as esztendőben kiemelkedő mennyiségű gabonát termelő Gyalu és Istvánháza után a legtöbb gabonát Kürtön takarították be a tiszazugi települések közül. Kürtön az őszi gabona túlnyomó részét sarlózták és kévébe kötötték.

95 A gabonát a XVII. században értékesítették is. 1660-ban a nagykőrösi tanács a kürti Nagy Mátyástól vett 106 negyed árpát. Ugyanebben az évben „Buda Szabó Istvánnál levő Egy kürthi emberen" vett marhaszámot a körösi második bíró.

96 1770-ben határában földesúri majorüzem nem volt, csupán majorsági kaszálók. Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszok szerint: „Magunk határában szőlőskertjeink vannak, nyári legelőmezőnk elegendő... Szántóföld, rét kevés vagyon. Egy egész helyes gazdának határunkban öt darab földje vagyon, mely 36 pozsonyi mérőt vészen