Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

486 TISZAKÜRT cselédeknél a citerás bálok. A római katolikusok körében elterjedtek voltak az aprószenteki korbácsolás, a karácsonyi, nagypénteki kolompolás és az aratóünnep szokásai. Elevenen éltek a táltoshit elemei. A temetőben díszes kopjafákat és ún. lábfákat állítottak. Gazdagok a táncélet hagyományai. Zenéjében az új stílusú népdalok, balladák és históriák, pásztordalok éneklése, a hangszerek közül a citera használata volt jellemző.

20 4. A települést a XIV. században jobbágyok lakták, 1406-ban azonban az itt lakó kürti nemesek birtokháborításairól szólnak a források.

21 A török hódoltság alatt lakott hely volt, sőt más falvak lakóinak is menedéket jelentett, pl. a nagyrévieknek, akik csak 1717-1719-ben költöztek vissza falujukba.

22 Tiszakürtöt 1561-ben 17, 1571-ben 22 család lakta, 1643-ban 30, 1699-ben viszont csak 12.

23 A népesség száma a XVII. század közepén 130-150 főre tehető, ami azonban 1675-re 80-100 főre esett vissza.

24 A XVIII. században lényeges növekedés következett be, az 1715. évi 300-ról 1784-ig 1058-ra nőtt a lakosság lélekszáma, az 1828. évi összeíráskor pedig 1300 lakót vettek számba.

25 A dinamikus népességnövekedés a XIX. század második felében és a XX. században folytatódott, jelentős számcsökkenést csak Cserkeszőlő önálló községgé szerveződése eredményezett. A település népessége a következőképpen változott:

26 Ev 1559 1561 1563 1571 1635 10 porta 17 háztartás 20 háztartás 22 háztartás 2 porta 1643 1647 1674 1675 1686 30 család 2,5 porta 15 telkes jobbágy, 6 zsellér 1,5 porta 1,5 porta 1696 1699 1700 1712 1715 29 háztartás 12 család 35 ház 36 háztartás 41 telkes jobbágy, 12 zsellér 1720 1736 1747 1770 1771 81 telkes 63 háztartás 41 háztartás 163 háztartás 52 telkes jobbágy jobbágy, 72 zsellér b) Ev 1786 1816 1825 1828 1835 1058 864 1059 1095 1174 1844 1851 1865 1869 1880 1312 1376 1664 2020 2324 1890 1900 1910 1920 1930 2915 3248 3696 4367 4885 1941 1949 1960 5249 5460 2790