Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAINOKA 451 5. A nagyrévi Orr családot ismerjük első birtokosként, de a Gercse családnak is van itt birtokrésze 1450-ben. 1508-ban Werbőczi István jutott területekhez Inokán.

31 A Gercse család még a XVI. században is birtokosa a falunak. 1566-ban Gercse Bálint 8 jobbágyportáját említik.

32 1571-ben a török összeírás szerint 27 házban 27 család lakott.

33 A szakirodalom Tiszainokát már a török hódoltság előtt templomos helyként tartja számon, s reformációját a vidékkel együtt 1540-1550 tájára teszi.

34 Úgy tűnik, népe átvészelte a tizenötéves háborút, legfeljebb megfutamodott, s némileg apadt. 1600-tól vannak forrásaink a község meglétére vonatkozóan, bár másfél vagy egynél is kevesebb a portaszáma.

35 1683-ban a Bécs alatt megvert török had visszaözönlése során átvonult e tájon. Előlük a lakók jó része a szomszédos Tiszakürtre menekült. Református lelkészük pedig Kecskemétre szállította 60 fontos harangjukat. Elpusztult sövényfalú templomuk is. 1701-ben Roth János fizeti ki a kincstárnak a fegyverváltságot Inokáért és ezzel tulajdonába kerül. A község ekkor pusztaként szerepel, de minden bizonnyal azért, hogy a birtokért így kevesebb váltságot fizessen a földesúr.

36 A falu másik birtokosa ugyanekkor Jeszenszky Miklós lett. A település lakói a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok elől kénytelenek Rakamazra menekülni.

37 Az új birtokosok kezdeményezték 1714-ben háromévi adómentességet ígérve a nagyobb arányú benépesítést.

38 1735 táján a lakosság egy része ismeretlen okok miatt elköltözött, de 1736ban már újak jöttek helyükre Zsolcáról, a Felvidékről, Békésből.

39 1711-ben a visszatérő lakosok sövényfalú templomot kezdtek építeni az elpusztított helyett.

40 1761-ben ezt a templomot karzattal, katedrával és székekkel látták el, majd újabb templomot emeltek 1787-ben, immár kőből. Egyes adatok szerint 1733ban újabb nádtemplom épült, s ezt látták el karzattal.

41 1758-tól kezdték az anyakönyveket újból vezetni, s forrásként ezek állanak rendelkezésünkre, s ezek tartalmaznak községtörténeti vonatkozásokat is.

42 Az 1739. évi nagy pestisjárvány megtizedelte a lakosságot.

43 1751-ben a község népe szerződésre lép a földesúrral, Roth Tamással, s a szerződés viszonylag szabad állapotot biztosít a lakosság számára.

44 Az 177l-es urbárium már a Roth család örökébe lépő új földesúrral, Teleki Józseffel készül, s ő földesúri majorüzemet is kialakít, mely az eddigi szabadabb állapot megnyirbálásához vezet.

45 1794-ben épül fel templomának tornya. Korábban az érvényben lévő, protestánsokat sújtó intézkedések, később az anyagi erő hiánya miatt nem építettek tornyot.

46 A XIX. század elején még az egész falu a Teleki családé, ők segítik a templom újjáépítését 1829-ben.

47

1837-ben Fényes Elek már a Teleki család mellett földesúrként említi az oldalágon birtokba jutott Tihanyi és Radvánszky családokat is, akik kisebb birtokrészt használnak.

48

1821-ből ismerjük Heves megye véleményét a tiszainokai rév ügyében. A nagyforgalmú inokai-kécskei réven Bécsbe hajtanak a szomszédos megyékből (Békés, Csongrád, Csanád) állatokat, s ezért a rév bővítését szorgalmazzák.

49 A jobbágyfelszabadításig a Teleki, Kubinyi és Tihanyi családok majorsági birtokai állandóan növekedtek, s ezért új cselédházakat, majorsági központokat építettek a faluban.

50 Az 1848/49-es szabadságharcban az inokaiak közül 34-en vettek részt a szenttamási csatában.

51 A község birtokosai a XIX. század második felében megváltoznak, a legnagyobb birtokos a Haraszti és Jurenák család.

52 A község a hozzácsatolt Csámpa pusztával együtt 1872-ben nagyközséggé alakul.

53 Önkormányzatát képviselőtestülete útján gyakorolta, mely felerészben virilis (10 fő), felerészben választott tagokból (10 fő) állott. 1889-ben a 10 legtöbbet fizető adózó között ott találjuk a Tiszainokai Közbirtokosságot is, melynek akkori „igazgatója Thoma László". A képviselőtestület az 1930-as években is 20 tagot számlál. Az elöljáróság összetétele is alig módosult, melyet 1879-ben a bíró, törvénybíró (másodbíró), közgyám, 4 tanácsos, jegyző alkotott. 1913-ban a község tisztviselői voltak: fő-