Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAFÜRED 397 A társadalmi rétegződésre először a II. József-féle népszámlálás adataiból következtethetünk:

130 Pap 2 Nemes 104 Tisztviselő Polgár 63 Polgár és paraszt örököse 173 Paraszt 115 Zsellér 468 Egyéb 160 1-17 éves sarj 669 Együtt 1754 Nők 1745 Jogi népesség 3499 1784-87-ben a mezővárosban 561 házban 671 család lakott. Az 1754 férfi közül 629 (35,86%) volt a házas és 1125 (64,04%) volt nőtlen. Az adatokból világosan kitűnik, hogy a lakosság döntő többsége a mezőgazdaságból élt. Feltűnően nagy a száma a zsellérségnek, az ismert jogállásűak 43,82%-a. Heves- és Külső-Szolnok vármegyék XVIII. század végi és XIX. század eleji rovásadó-összeírásai a tiszafüredi jobbágyság rétegződéséről és vagyoni helyzetéről az alábbi képet rögzítik:

131 1787/88 1827/28 1828 Telkes jobbágy - fia 16 év felett - lánya 16 év felett - testvére Házas zsellér Hazátlan zsellér Szolga Szolgáló Az 1828. évi országos összeírás Füreden 2 honoráciort, 114 telkes jobbágyot, 392 házas zsellért, 51 hazátlan zsellért, 5 szolgát, 5 szolgálót, 21 kézművest és 24 kereskedőt tüntetett fel.

132 Az 1846. évi örökváltságkor 49 jobbágytelekről történik említés 152 telkes jobbággyal, 586 házas zsellérrel és 1471 kisholdnyi jobbágyszántóval.

133 Palugyay Imre szerint 1850/1851-ben 80 urasági, 119 jobbágyi, 581 zsellérház volt Füreden a 12 egyéb ház, 6 lelkészlak, 1 tanítói lak, valamint az 5 községi ház mellett. A telkes jobbágyság fokozatos differenciálódását mutatja, hogy 3/4 telekkel 3, 2/4 telekkel 39, 1/4 telekkel 82 fő rendelkezett.

134 A múlt század hatvanas éveiben Füreden 26 nagybirtokot s 380 kisbirtokot említettek.

135

1910-ben a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete több helyi birtokos földjéből parcelláztatott. A feldarabolt terület 448 kh volt, a vételár 508 8Ó0 korona. Összesen 8 10-50 kh, 23 5-10 kh, 46 1-5 kh, valamint 1 1 kh nagyságú birtokot alakítottak ki.

136 107 72 114 113 53 87 41 4 13 15 3 5 242 164 392 83 44 51 42 7 5 13 2 5