Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
392 TISZAFÜRED tott fürediek között. 1820-ban a bíróválasztáson nem az uraság jelöltjét, hanem N. Szövetes Jánost választották bíróvá „a többségnek akaratjával". A vármegye értesülve a történtekről biztost küldött Füredre, majd örökre kitiltotta Nemes Szövetes Jánost és a mozgalom vezetőit - akik valószínűleg bocskoros nemesek, illetve zsellérek voltak - Füredről. 78 Az 1831. évi kolerajárvány ez év július 4-én érte el Tiszafüredet. A katonai zárlat ellenére a mezőváros lakosaiból 373-an betegedtek meg, akiknek több mint fele, 189 fő meghalt, csak 184-en gyógyultak fel. 79 Perczel Mór Buda felől visszavonulva 1849. januárjában a Tisza vonala mentén foglalt állást, majd a január 22-e, Szolnok bevétele után Törökszentmiklósra, később Madarasra vonult. Mihálka Endre, a Perczel Mór hadtestébe tartozó 48. honvédzászlóalj honvédaltisztje visszaemlékezéseiben leírja, hogy csapataik február 20-a körül indultak Füredre. Itt Mihálka Endre zászlóalját a híd, s a Tisza jobb partján egy csárda romjaiból rakott sánc védelmére vezényelték. Február 26-án indultak Tiszafüredről Füzesabony felé a kápolnai csatába. Ezt követően a szabadságharc egyik igen fontos eseményének színterévé vált Tiszafüred. 80 Az 1849. február 26-27-i vereséget követően a Dembinsky altábornagy vezette magyar honvédsereg Kápolnától visszavonultában átkelt a Tisza bal partjára és Tiszafürednél szállt táborba. Itt Görgey tábornok március 3-án megbeszélésre hívta Szemere Bertalant, aki a Honvédelmi Bizottmány képviseletében éppen ezen a napon érkezett Tiszafüredre. A megbeszélés után Görgey és tiszttársai nyomására Szemere - ha csak ideiglenesen is - felfüggesztette Dembinskyt, és Görgeyt (mint rangidős tábornokot) megbízta a hadsereg vezérletével. Görgey tiszafüredi fellépését a szabadságharc vezetője, Kossuth közönséges lázadásnak minősítette. Alig töltött azonban néhány órát a táborban, ő is kénytelen volt legjobb meggyőződése ellenére is alárendelni magát a zendülő tisztek akaratának, s megerősítette Szemere rendelkezéseit. 81 Tiszafüred 1876-ig Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék felső-tiszai járásához tartozott. A Jász-Nagykun-Szolnok megyét megalakító 1876. évi XXXIII. törvénycikk Heves megyében hagyta és a tiszafüredi járás székhelyévé tette. Az 1871. és az 1886. évi községi törvény értelmében Füred nagyközség lett, de korábbi mezővárosi jellegét és rangját hangsúlyozva pecsétnyomóján a XX. század elejéig alkalmazta a „Tiszafüred mezőváros" szövegű köriratot. 82 Az 1894. évi szervezeti szabályrendeletnek megfelelően 40 tagú képviselőtestülete volt, elöljáróságához tartozott többek között 4 tanácsosa, 1 rendőrtanácsosa, szolgaszemélyzetként 1 „hadnagy" és a város 8 tizedének megfelelő 8 tizedes éjjeliőr. 83 Az 1855., 1876. és az 1888. években Tiszafüreden nagy árvizek pusztítottak, magát a községet nem érték el, határát azonban teljesen elöntötték, minden vetést megsemmisítettek. 84 A munkásmozgalmi szervezkedés a tiszafüredi járásban 1903-ban indult meg, ez év áprilisában Füreden megalakult a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. Az eredményes szocialista agitáció nyomán létrejött az Általános Népkör helyi csoportja is. 1905-ben Füreden az Újjászervezett Szociáldemokrata Pártnak 170 tagja, önálló vezetősége, külön helyisége volt. 85 1906-ban a mezőgazdasági munkásság - főként balmazújvárosiak - Pusztakócson két ízben is sztrájkot kezdett Szabó György vezetésével. Az első alkalommal kiegyezésre került sor, ám másodszor már a csendőrség „teremtett rendet". 86 1908-ban az Országos Munkásvédő Szövetség tiszafüredi csoportjaként működött egy munkásmozgalmi szervezet, melynek 35 tagja, bérelt helyisége volt, de 1909 elején szervezetük feloszlását határozták el. 87 Az első világháború Tiszafüred fejlődését is visszavetette. A gazdasági élet jelentősen visszaesett, s az emberveszteség is nagymérvű volt. A mintegy 470 főnyi hadbavonult közül 134-en estek el. 88 1918. október 31-én Budapesten a Nemzeti Tanács
