Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

38 NAGYKÖRŰ Árvízmentes szinten települt halmazfalu, utcássá átrendezve. Jellemzőek aszimmetrikus ereszaljas vályogházai, fűrészelt díszítésű deszka házvéggel. Paraszti társadalmát az együttélő nagycsalád jellemezte. A múlt század végétől híressé vált cseresznyetermesztése. Viseletében a szűr, a színes hímzésű női ködmön, a kendő alatti slingelt főkötő volt a jellegzetes. Szokásaik közül a virágszombati (virágvasárnap esti) szántás, nagyszombati Jézuskeresés, betlehemezés, farsangi, disznótori, lakodalmi alakoskodás, búcsúk voltak kiemelkedőek. Gazdag táltos- és lélekhit jellemezte. Híres gyógyítók Nagy Panna és Hasznos János voltak.

36 4. Legkorábbi említése monostorára vonatkozik; elképzelhető, hogy a falu ekkor még nem létezett. Ezt alátámasztani látszik, hogy a tatárdúlás következtében elpusztult monostort később nem építették újjá. A falu feltehetően a XIII. század második felében települt. Népességére vonatkozóan csak a XVI. század közepétől kezdve rendelkezünk adatokkal.

37 iv 1552 1554 1564 1576 1635 11 porta 7 porta 14 porta 57 tizedfizető 4 3

/4 porta 1647 1675 1686 1697 1715 1 Vi porta 1 porta Vi porta 118 férfi 12 jobbágy 2 zsellér 1720 1746 1770 1771 29 jobbágy 316 felnőtt 64 telkes 57 telkes lakos jobbágy jobbágy 10 zsellér 17 zsellér 1786 1805 1828 1837 1852 941 1183 1361 1300 1424 1869 1880 1890 1900 1910 2253 2238 2636 3129 3422 1920 1930 1941 1949 1960 3332 3651 3599 3402 3119 A török hódoltság alatt - főleg a XVII. században - a lakosság csökkenése figyelhető meg. A hódoltság időszakában folyamatosan lakott hely volt, pusztulására nincs megbízható adatunk, bár az 1554. évi portaszámcsökkenés mögött egy ideiglenes elfutás sejthető. A népesség átvészelte a török uralommal járó súlyos megpróbáltatásokat, de az 1670-es évek elejére a kuruc és labanc katonák kíméletlen adóztatása miatt erősen megfogyatkozott. A török kiverésével kapcsolatos harcok és hadvonulások idején, 1683 és 1687 között rövid időre egészen néptelenné vált, 1691-ig a visszatért régi lakók és az új betelepülők „az Töröknek Egerbül való kimenetele után Kürüt megszállották". A mai megyeterületet tekintve ez volt az első nagyobb arányú török hódoltság utáni visszaköltözés.

38