Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszafüred 1. Tiszafüred Szolnok megye északkeleti részén, az Alföld közepén elterülő Nagykunság északnyugati szegélyén, a széles tiszai ártér mentén fekszik. A város sajátos fekvése következtében határai kiterjednek a tiszai ártérre és keleten a Hortobágyra is.

1 Felszíne 88-101 méter között változik. Kiemelkedő felszíni formák csak Füred keleti részén, Kócs pusztán találhatók: az ún. kunhalmok. Mélyebben fekvő részeit a Tisza alakította ki.

2 Tiszafüred határában a talajvíz korábbi vagy jelenlegi befolyása miatt inkább réti jellegű csernozjomok, a mélyebb fekvésű részeken pedig rendszerint réti- és szikes talajok fordulnak elő. A megismétlődő áradásoknak máig is kitett tiszai ártereken viszont öntéstalajok borítják a felszínt.

3 A település legfontosabb vízrajzi tényezője a Tisza. Állandó vizű természetes vízfolyások egyáltalán nincsenek, említést érdemlő állóvize is csupán egy van: a Holt-Tisza hajtű formájú medermaradványa. A legjelentősebb csatorna a város területére északkeletről belépő Tiszafüredifőcsatorna, amely a hortobágyi út északi oldalán húzódó régi Tisza-meder alján tart nyugat felé, majd egy hatalmas félhold formájú kanyarulattal északra fordulva a város szélső házsora tövében éri el a szivattyútelepen keresztül a Tiszát. Útja során északról felveszi még a Miér-Fehértói és Támlaposi, délről pedig a kisebb Vadaséri-csatornát. A város déli határát érintő Sarkad-Mérges-Sároséri-főcsatorna vize elsősorban a Tiszából származik a tiszaörvényi vízkiemelő révén, mely a tiszai öntözőrendszer tagja. Külön említést érdemlő létesítmény a Kócs-Füredi tározó.

4 A település területe az ország legkontinentálisabb körzetéhez tartozik. A hazánkban előforduló éghajlati szélsőségek egyik gyűjtőhelye. Az ország egész területét nézve meleg vidéknek számít, amelyet a dél-alföldinél valamelyest mérsékeltebben forró nyarak és általában jelentősen hidegebb telek jellemeznek. Csapadékadatai szerint a mérsékelten és a határozottan száraz körzetek határán fekszik. A kedvező adottságok közül elsősorban a tenyészidőszak bőséges napsütését kell kiemelnünk.

5 1960-ban lakóinak száma 11526, népsűrűsége 76,6, határterületének nagysága 26 146 kh, lakóházainak száma 2776.

6 2. 1273: Fvred,

7 1334: Fyred,« 1396: Fired,

9 1410: Fyred,

10 1412: Ffyred," 1548: Fvwred,

12 1576: Fwred,

13 1583: Füred,

14 1598: Fired,

15 1696: Füred,>* 1738: Tisza Füred,

17 1738: Füred.

1

« 1776: Tisza Füred,

19 1786: Füred,

20 1851: Tisza-Füred,

21 1895: Tisza-Füred,

22 1910: Tiszafüred.

23 Állatnév eredetű földrajzi név, mely a „fürj" madárnévnek változatából képződött, tulajdonképpen a „fürjes", fürjben gazdag helyet jelent. A megkülönböztető Tisza-előtag a Tisza mellékére utal.

24