Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZADERZS 349 A református felekezeti iskolában 1686 óta rendszeresen működtek tanítók. 1770ben Mezei István 12 tanulóját olvasásra, írásra, ragozásra, a tízparancsolatra és imádságokra oktatta, s ezért a községtől évente 25 forintot kapott. A XVIII. század végén a harangozó és az egyházfi látta el a maga köré gyűjtött 15-20 leány tanítását. Mind a fiú- mind a leánytanító díja ekkor: „minden gyerektől egy véka árpa", illetve búza. A fiútanítót 1795-ben az uraság „szólítja dologra" a saját gazdaságába, a leányok is „csak itt tanult bundás vagy egy szegény szűrös embertől taníttatnak". Végre 1803-ban megépítették az új iskolaépületet, ebben a fiúkat és leányokat iskolázott tanítónak, Tokos Benjáminnak keze alá vonták össze. Az 1803/4-ben a 45 fiút tanító Tokos mellett a 12 leánytanuló számára Péntek István személyében külön tanítót foglalkoztatnak. 1835/36-ban a fiú tanulók száma 43, a leányoké 45 fő, de ekkor csak egy tanító foglalkozik valamennyi növendékkel. „Van most egy Oskola, melybe együtt járnak és tanulnak a Nevendék fiú és leány gyermekek." Az „oskola Mester" Tokos Benjamin tanít „Olvasást, írást, Számvetést, Énekeket, Imádságokat, Vallást az apróbbaknak az úgy nevezett Keresztyén Útmutatás Szerént, a Nagyobbaknak a Heidelbergai Chatechismus Szerént, és a Bibliai Históriákat. Ez előtt a' Leány gyermekeknek külön oskolájuk volt; de az Ekklésia lehetetlensége miatt 1806

dik esztendőtől fogva az megszűnt, és az idő óta a fiú és leány gyermekek egy Oskolába járnak; egy tanítótól taníttatnak." Tokost 1848-ban Incze Lajos, ugyancsak szakképzett tanító követte, akinek javadalmát az 1861. évi tagosítás rendezte. 1871-ben községi telken új iskolát építettek, ebben Incze négy osztályban magas színvonalon tanított.

134 1879-ben egy iskolai tanteremben egy képesített tanító működött. A tankötelesek száma az 1878/79-es tanévben 163 volt, akik valamennyien jártak iskolába. Az iskolalátogató tiszántúli egyházkerület és esperesseg volt.

135 1926-ban a belső községben van 1 református elemi népiskola 2 tanerővel és 2 tanteremmel, a harmadik állás ekkor nincs betöltve. Ezenkívül Tomajon van egy községi elemi iskola 1 tanteremmel és 2 tanerővel. A községnek ekkor óvodája nincs, testnevelési szervezetként az 1924-ben alakult Levente Egyesületet jelentik.

136 1945-1960 közötti községi létesítmények között szerepel az 1958-ban újként jelzett általános iskola 3 tanteremmel, egy 78 négyzetméter alapterületű új tanítói lakás, melyet 1960-ban építettek, és egy 1961-ben létesített 45 férőhelyes átalakított óvoda.

137 1960-ban általános iskoláinak száma 1, 7 osztályteremben 10 tanerő 346 gyermekkel foglalkozik. Az iskolai tornatermek száma 1, az óvodai férőhelyek száma 42, s a beírt 44 gyermekkel 1 óvónő foglalkozik.

138 1941-1960 között az iskolázottság mértéke a következőképpen alakult:

139 6. életévüket . ir Általános iskola Középiskola „„.. ., É u *-i*-** Analfa- Í , ... ,. , v Főiskolát Ev betöltött . , Ir-olvas osztályát végezte lakosok száma 1-5 6-7 8 1-3 4 * 1941 2937 322 765 936 873 22 1 15 3 1960 2041 154 13 727 873 229 12 22 11 1926-ban egyesületei közül a Polgári Olvasókört és az 1913-ban létrejött Református Dalárdát jelentik.

140 Az iskolánkívüli népművelés szervezett formában csak 1929-ben indul meg a már említett körökre támaszkodva és az iskola, illetve a református egyház erős közreműködésével. 1924-ben a múlt századi (1892-es alapítású) Polgári Olvasókör és az 1913-as alapítású Református Dalárda mellé a Levente Egyesület is csatlakozik, s ugyanúgy, mint az előbbiek, ez is szervez műkedvelő színielőadásokat. Az említett egyesületeken kívül 1951-ig a községben működött még az Önkéntes Tűzoltó Testület (1913), A Vöröskereszt Fiók Egyesülete (1924), a Derzstomaji Vadásztársulat (1928), a Derzstomaji Polgári Olvasókör (1929), a Tiszaderzsi Polgári