Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZADERZS 347 vizes rétjein a tiszai kiöntések után visszamaradó állóvizekben szénakaszálás és eredményes halászat lehetséges, a lakosság tehát főleg halászatból él. 110 1828-ban az összeírás egyetlen iparosáról emlékezik meg. 111 1879-ben az alispáni jelentés szerint 2 ács, 2 asztalos, 3 csizmadia, 1 faragó, 2 kőműves, 2 kerékgyártó, 1 kovács, 1 kocsmáros, 1 molnár, 1 nádverő és egy szabó, tehát összesen 17 iparűző ember van a faluban. 112 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 12 kovács, 3 cipész, csizmadia, 7 kőműves, 3 ács dolgozik Tiszaderzsen. A gép- és hajógyártásban 4 főt, asztalosiparban 4 főt, vegyészeti iparban 1 főt, vendéglátóiparban 8 főt, egyéb iparágakban pedig 2 főt foglalkoztatnak. 113 1926-ban az iparosok száma a következő: ács 4, asztalos 3, cipész 4, kovács 4, borbély 2, kerékgyártó 1, kádár 2, kőműves 2, hentes 1, gépész 1. Ipartestülete nincs, gyára, nagyobb ipartelepe szintén nincs. A község iparának jellemzéséül a helybeli adatszolgáltatók megemlítették még háziipari tevékenységként a szövés-fonást, amely azonban csak a saját szükségletet elégítette ki. Az őslakosok saját szükségletükre kisebb mértékben kosárfonással is foglalkoztak. 114 1950-ben 4 kovács, 1 asztalos, 1 kerékgyártó, 1 szabó, 2 cipész, 2 csizmadia, 2 hentes, 2 szikvízgyártó, 2 kőműves, 3 fodrász és 1 darálós dolgozik a községben. 115 Az Ipari Osztály 1952. évi jelentése szerint Tiszaderzsen 1951-ben új iparigazolványt adtak ki a Mezőgazdasági Felszerelési Termelőszövetkezetnek tiszafüredi telephellyel és egy Vegyesipari Termelőszövetkezetnek tiszaderzsi telephellyel. Ugyancsak a jelentés szerint a községben szünetel vagy megszűnt 2 asztalos, 1 temetkezési vállalkozó, 1 fodrász, 2 cipész (csizmadia), 1 kovács, 1 hentes és 1 ács-kőműves tevékenysége. 116 Ezekben az években Tiszaderzsen működött az abádszalóki Vegyesipari KTSZ fodrászrészlege 1960-ig, valamint a Szolnok Megyei Szeszfőzde Vállalat egysége 1960-1967 között. 117 1960-ban 1 állami és 1 szövetkezeti ipartelepe van, az ipartelepeken foglalkoztatottak száma 3 fő. Ugyanekkor a magánkisiparosok száma összesen 16, a következő megoszlásban: asztalos 2, borbély (fodrász) 2, cipész 2, kőműves 2, szabó 2, kovács (lakatos, szerelő) 2. 118 Az 1828-as Összeírás szerint 1 kereskedője van a községnek. 119 Sípos Orbán 1879ben 2 kereskedőjét és 2 korcsmáját említi. 120 1926-ban a község állandó piaca a tőle 6 km-re fekvő Abádszalók. Ezen kívül a tomajiak Kunhegyes, Kunmadaras és Karcag piacait látogatják. Tiszaderzsnek hetipiaca van s egy kirakodóvására, melynek joga a községé. Az ellátást ugyanekkor 2 vegyeskereskedés, Tomajon pedig 1 biztosítja, továbbá a ?>-4 terménybevásárló és a „Hangya" szövetkezet helyi egysége. 121 1944-ben a községben volt egy Nostra közraktár és egy - Simon János tulajdonában levő - darálómalom. 122 A községben 1960 óta működik takarékszövetkezet. 123 1960-ban a kiskereskedelmi boltok száma 8, ebből 4 élelmiszer, 1 ruházati és 2 vegyes bolt, a vendéglátó egységek száma 2 (mindkettő italbolt), a kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók száma összesen ll. 124 1963-ban 9 boltot és 1 vendéglőt tartanak nyilván. Az 1 főre eső bolti forgalom ekkor 2435 Ft, a vendéglőben ugyanez 673 Ft. 125 9. Egyháza egészen korai. 126 Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint a kemeji főesperességhez tartozik. 127 A XII. században téglából épített domonkosrendi Mária-templom ma romokban áll. 1511-ben Fábián derzsi presbiter subscribál a krakkói egyetemen. 128 A megreformált egyházi élet a XVI. században ezeken az alapokon folyhatott tovább. Sajószentpéteri András abádi lelkész 1589-ben a papi tized nyolcadának felvételezéséről szóló nyugtája alapján tudjuk, hogy ő egyben a derzsi lelkész is, mivel Derzs Abád filiája. 129 Úrasztali kelyhe, amely az önálló egyházi lét bizonyítéka is, 1594-ből való. 130 1646-tól Debreceni Ember Pál a fennálló egyházak közé sorolja, s az 1721-i Pesti Commissio igazolta ősi jussát egyházához. Az ősi templom valószínűleg a Rabutin-féle pusztítás áldozata lett. így a hívek 1713-ban a kincstári birtokon sövényből-sárból építettek maguknak hajlékot. 131 A török utáni új földbirtokos família, a roffi Borbélyok jelentékenyen segítették a község egyházát. Ezt bizonyítják az e
