Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZABŐ 305 likus, 8 református és 285 izraelita felekezetűt regisztráltak. 1891-ben 1748 római katolikus, 65 református és 176 izraelita hitű, 1941-ben 2120 római katolikus, 74 református és 18 izraelita vallású lakta.

144 Az első ismert nevű katolikus iskolamester 1746-ban Tari Pál. Az iskolát a község létesítette. Az első iskola inkább csak kunyhó volt, s a sekrestyés is földbeásott veremben lakott. 1767-ben Dózsa József a kántortanító-jegyző. Az iskolaépület egyszobás, mely tanterem és tanítólakás is egyben. 1770/71-ben Turóczy János a 60 tanulót hittanra, olvasásra és valamelyest írásra tanította, fizetése az egri püspök rendeletére évente összesen 8 forint. 1773-ban a község kétszobás iskolát épített, melyben a nagyobb helyiség kizárólag tanterem céljaira szolgált. 1851-ben egyosztályos tanodájában 1 tanító 46 fiút és 37 lányt oktatott.

145

1868-ban 80 iskolai tanulót tartottak nyilván.

146

1879-ben 3 iskolateremben 2 képesített és 1 nem képesített tanító oktatott. A tankötelezettek száma 284 volt, valamennyien látogatták az iskolát.

147

1880-ban új, 200 m

2-es alapterületű pedagóguslakást, 1888-ban egy másik, 160 m

2-es tanítói lakást építettek. 1922-ben háromtantermes új iskola létesült.

148

1919-ben négy tanító volt a faluban: Erdei Antal, Chirán Pál, Gálcsik Mária, Cseumann Vilmos.

149 1926-ban háromtantermes római katolikus felekezeti népiskolájában 4 tanító foglalkozott a gyermekekkel.

150 48 férőhelyes óvodája 1928-ban épült, de már 1912-ben is létezett egy nyári gyermek-menedékháza. 1930-ban egy új, 75 m

2-es pedagóguslakást építettek, 1944-ben pedig egy 70 m

2-est adtak át.

151 Az iskolák államosítása után a tiszabői iskolát 1948 nyarán a II. számú Nemzeti Gyárépítő Vállalat szakmunkásai és a helység lakói lelkes és példás összefogással felújították, rendbehozták.

152 Erről az országos visszhangot is kiváltó társadalmi segítségről a Tiszavidék is hírt adott: „A MÉMOSZ pestszentlőrinci csoportja építi a tiszabői iskolát. A nyári hónapok vasárnapjait áldozta fel a lelkes munkáscsoport Tóth és Gut elvtársak vezetésével, hogy a kis falu gyerekei egészséges, tiszta iskolaépületben tanulják meg a betűvetést."

153

1941 és 1960 között az iskolázottsági szint a következőképpen alakult:

154 6. életévüket A ir Általános iskola Középiskola -„. . .,„ ú u *"i*x** Analfa- t , .,, .. , . r Főiskolát Ev betöltött , , Ir-olvas osztályát végezte lakosok száma ea 1-5 6-7 8 1-3 4 ve

g

ze 1941 1965 374 370 753 432 21 1 10 4 1960 2146 312 5 904 682 170 37 25 11 1946-ban Tiszabőn az egyetlen katolikus jellegű nép-, ill. általános iskolába 248 tanköteles gyermek járt. 6 tanerő tanított az ún. öreg iskola 3 termében. A nagymértékű tanteremhiány miatt több évig váltakozó rendszerben folyt a tanítás. 1960-ban az általános iskola 8 tantermében 352 tanulót 12 pedagógus oktatott, ugyanekkor az óvodai férőhelyek száma 61 volt, ami megegyezett az óvodába beíratottak számával. Velük ekkor 2 óvónő foglalkozott. 1963-ban az oktatás feltételeit 1 tanterem és 2 szertár felépítésével tovább javították.

155 A századfordulón Tiszabőn már volt népkönyvtár, a gazdák közbirtokosságot tartottak fenn, s tűzoltó egylet is működött a községben. (Palugyay Imre 1851-ből feljegyezte: a község tűzoltó eszköze 1 vízi puska.) 1919. március 9-én megalakították a hadirokkantak helyi szövetségét Erdei Antal vezetésével. (A hadirokkantak száma 32 volt.) Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezete a második világháború előtt a helyi plébánosra, tanítókra támaszkodva vetített képpel is tarkított orvosi, mezőgazdasági témájú előadásokat és írásra, olvasásra tanító tanfolyamokat szervezett, sikerrel. A községi orvos közreműködésével főleg a fiatalabb korosztályra támaszkodva sikeres műkedvelő előadások keretében ismert népszínműveket vittek