Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

276 SZOLNOK A Damjanich Múzeum és a Verseghy Könyvtár épülete Szolnokon az első lapkiadói vállalkozás Bitterman Ede jászberényi nyomdász nevéhez fűződik, aki - miután Szolnok megyeszékhellyé lett - jónevű újságját, a „Lehelkürt"-öt Szolnokon jelentette meg. Itt azonban még ekkor nem voltak meg a feltételek az újság kiadására, s így a korábban virágzó lap hamarosan megszűnt. Ez a kísérlet azonban hasznosnak és inspiratívnak bizonyult a helyiek számára. Már 1873-ban kísérlet történt Külső-Szolnok címen egy társadalmi, kereskedelmi és ismeretterjesztő hetilap indításával Szolnok saját sajtójának a megteremtésére. Bár ez a lap csak 1874. július 6-ig jelent meg, de követte 1877. január 15-étől a Jász-Nagykun-Szolnok című megyei hetilap, amely 1890 decemberéig élt. A Tiszavidék 1880. november 25.-1884. december 25

x

. között, a Szolnoki Híradó/1882, december 3.-1890. június 29-e között jelent meg. Az 1896. május 3-án először kiadott Tiszavidéki Ellenzék 1897. január 2-től 1899. június 3-ig Tiszavidéki Hírlap címen jelent meg. A leghosszabb életű az 1890. július 6-án indult és többnyire hetenként kétszer kiadott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok volt, utolsó száma 1944. szeptember 2-án hagyta el a nyomdát. A századforduló utáni lapok közül a legjelentősebbek voltak a Szolnoki Újság (1913-1915; 1926-1939), a Jásznagykunszolnokmegyei Független Hírlap (1903-1911), a Tiszavidéki Újság (1907-1915), a Haladás (1914-1919), valamint az 1919-1944 között hetente kétszer megjelenő Szolnok és Vidéke. Napilapként a Tanácsköztársaság ideje alatt jelent meg