Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 273 Végül ugyancsak a város tanintézetei közé tartozik az 1922-ben felállított bábaképző intézet, amely egy évfolyamos szaktanfolyam, s ahol 1930/31-ben 5 tanár vezetése mellett 12 tanuló tanult.

258 Az iskolázottság mértéke Szolnokon 1941-1960 között az alábbiak szerint alakult.

259 6. életévüket Általános iskola Középiskola ^ betöltött Analfa- ,- , .,, ,. , Főiskolát Ev lakosok béta Ir

"

olvas osztályát végezte végz£tt száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 38738 2624 5613 10621 10827 6117 616 1661 655 1960 40199 1364 170 11624 10850 10001 2869 2869 1310 Az államosítás csakúgy, mint szerte az országban jelentős eredményeket hozott. Szolnok város több intézményét, főleg a középfokúakat azonban kevéssé érintette, mert - mint azt fentebb bemutattuk - azok nagy többsége már korábban is állami kezelésben volt. Lényeges változás csak az 1960-as évek elején következett be, amikor is általánossá vált a középtávú művelődési tervezés.

260 1955 és 1960 között a városban több új általános iskola épült, illetve bővült jelentősen: 1955-ben az Áchim András úti, 1958-ban a Kertvárosi iskola épült fel, 1955-ben a Délibáb úti iskola 2 tanteremmel, 1956-ban az Újvárosi iskola 4 tanteremmel, a Kassai úti iskola 6 tanteremmel bővült és 5 tornaterem készült el a város általános iskoláiban.

261 1960-ban a város 22 általános iskolájában, összesen 111 tanteremben, 283 pedagógus irányításával folyt a 6495 diák oktatása. A négy középiskolában 1816-an tanultak, a középiskolai nevelők száma 97, az osztálytermeké 49 volt. A városban 18 óvoda működött, az 1206 óvodást 78 óvónő gondozta.

262 A népművelés iskolánkívüli formái közül elsőként az egyesületekben folyó kulturális tevékenységet kell említenünk. Már a múlt század hetvenes éveiben a legjelentősebb szolnoki iparvállalat, a MÁV-műhely 1876-ban megalapította a maga „olvasószobá"-ját, amely 300 taggal és 200 kötet könyvvel rendelkezett. 1892-ben „dalköre", később „zenekara" is létrejött, amelyből összevonással 1896-ban létrehívták a város büszkeségét, a MÁV Millennium Önképző Dal- és Zeneegyletét.

263 1879-ben a város két nőegylete közül az egyik tartotta fenn a Fröber-féle kisdedóvót, ahol 153 gyermeket gondoztak ekkor, a másik nőegylet célja pedig az elszegényedett kisiparosok vallási különbségtétel nélküli segélyezése volt. Kívülük működött a kaszinóegylet, egyetértési kör, ipartársulat- és korcsolyaegylet.

264 A későbbiekben az egyletek száma a korszak alatt nőtt, összesen százra emelkedett, míg végül az 1950-es országos rendelkezés egységesen megszüntette valamennyit. Az első világháborút megelőző években kezdte meg működését a kultuszkormány támogatásával az Országos Szabadoktatási Tanács, amelynek égisze alatt Szolnokon a Szabad Líceum nevű szervezet tartott rendszeres előadásokat, s az Alföld Magyar Közművelődési Egyesület Szolnoki Osztálya pedig munkásgimnázium megszervezését tervezte. Az első világháború gátat vetett ennek a tervezett munkának. Csak 1920-tól vette kezdetét ismét a szabadoktatás megszervezése, amelynek a városi Szabadoktatási Bizottság volt az irányítója. 1922-ben az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Klebersberg Kuno országos érvénnyel átszervezte az iskolánkívüli népművelési hálózatot is és egységesítette azt. 1923. május 5-én megalakult a Vármegyei Népművelési Bizottság helyi szerveként a Városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, amely a két világháború között irányította és szervezte az oktatáson kívüli művelődési akciókat Szolnokon. Ez leginkább a különféle előadások megtartásában játszott szervező szerepét jelenti, de érdekes kezdeményezésének számítanak a külügyi matinék, a külső - elsősorban fővárosi - előadók bevoná-