Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
SZOLNOK 271 dett, hogy ez a régi templom szűknek bizonyult, új templom építésére került sor, amelyet 1899-ben díszes ünnepségek keretében adtak át a híveknek. 241 Az evangélikus templom felépítése szorosan összefügg az I. világháború eseményeivel és azok következményeivel. A világégés előtt Szolnok városában mindössze 70 evangélikus hitű lakost tartottak nyilván. Ezek száma 1933-ra elérte a 400 főt. Nagy részük a trianoni békekötés után más államokhoz került országrészekből telepedett Szolnokra. Ez a megnövekedett lélekszám tette indokolttá, hogy a hívek számára - először 1923-ban - előbb a Sipos-téri iskolában, majd ezt követően a reformátusok templomában istentiszteleteket tartsanak. Később egy önálló templom megépítését határozták el. 1927-ben már megtörténtek az első lépések a templomtelek megszerzésére, ezt követően éveken át az adományok gyűjtése folyt, míg végül is 1932-ben felszentelték a templomot. 242 Szolnok vallási megoszlása a következőképpen változott 1837 és 1941 között: 1837-ben 11680 római katolikus, református 13, evangélikus 10. 1891-ben a kép így módosult: római katolikus 18097, református 915, izraelita 1455, görögkeleti 45, evangélikus 198. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint pedig 33243 római katolikus, 4915 református, 761 evangélikus, és 2590 izraelita hitű lakos lakta a várost. 243 Az iskolázással kapcsolatban az első biztos adat a XV. századból való. Eszerint Gyöngyösről ferencesrendi atyák jöttek a városba, s az elemi oktatást is végezték. 244 Az 1571-es török összeírás Balázs István nevű „diák"-ot említ. 245 A XVIII. században Szalvatorian Ferenc-rendi szerzetesek a várban lévő saját lakásukon oktatták elemi szinten a város ifjúságát. 246 A kuruc háborúk alatt, amikor a reformátusok egy időre megtelepedtek a városban, feladatuknak tekintették a magyar nyelven történő oktatást is. A prédikátorok mellett iskolamestert is foglalkoztattak. 247 A Rákóczi-szabadságharc után a városba visszatérő ferences barátok a Tisza partján telepedtek meg és ott templomuk és rendházuk felépítésén kívül 1736-ban elemi iskolát is állítottak az egyik épületrészben. 1763-ban a „Rózsa utcában" nyílott egy iskolájuk. Ugyanakkor német iskola is működött, amit később a városi tanács a várba helyeztetett át. Ez utóbbi 1793-ban még fennállott. A XIX. század elején az oktatás az írás-olvasás és a négy alapművelet tanítására terjedt csupán, amit 1817-től két Szolnokra rendelt szerzetes látott el. Ugyanekkor működött a városban egy leányiskola is. 248 Szolnok város tanácsa az 1807-ben kelt nyilatkozatában ugyanis kötelezettséget vállalt, hogy az 1804 óta működő ún. nemzeti iskola mellett, kizárólag leánytanulók részére újabb nemzeti iskolát létesít és annak fenntartásáról gondoskodik. 249 A Kőrösi-féle leányiskolát 1820-ban alapították meg, az újvárosi iskolát pedig 1830-ban. 250 Mind a közoktatás objektív feltételeiről, mind pedig a ferences szerzetesek igénytelen tanítási módszereiről azonban lesújtó képet rajzol meg 1841-ben is a város állapotrajzát adó krónikás. 251 Az 1848-49-es szabadságharc idején az iskolákat kórházakká alakították, s a tanítás szünetelt, illetve akadozott bennük. Hat osztályú középtanodájában 76 tanuló tanult. Az elemi iskolába 100 gyerek járt az 1850/51-es tanévben. A gimnáziumba és az elemi tanodába összesen 1111 gyermek járt, akik közül 606 fiú, 505 pedig leány volt. 252 1859ben a főelemi iskolában, a katonavárosi iskolában, a belvárosi leányiskolában és az újvárosi iskolában folyt tanítás és nevezett intézmények 8 tanítót foglalkoztattak. 1869ben az iskolákat községi jellegűnek nyilvánították, de előbbre lépni a város labilis pénzügyi viszonyai miatt nem lehetett. 1872-ben azonban Montedegói Albert Ferenc tanfelügyelő 6509 forintot szerzett támogatásként a kormánytól, amiből a volt „bikaakol" telkén a ferencvárosi iskola 10 tanteremmel megnyithatta kapuit. 1877-ben nyilvánították üzemképessé és nyitották meg a „belvárosi leány" és a „nagyvárosi fiú" iskolákat városi pénzkeretből. 253 1879-ben volt a városnak egy főgimnáziuma hat osztállyal, amelynek nyolc osztályúvá fejlesztését már ekkor előirányozták. Működött egy magán nőnevelde is a városban.
