Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 235 Szolnok környéki leletként tartják számon a régészek az ún. „Rákóczifalvi Vénust", egy emberformájú, agyagból készült edényt, melynek formája női testet mutat, s jelképes arcot ábrázol. Számontartott neolit lelőhelyek még a Szolnok-Marx park, Szolnok-Ugar-Tisza Antal Tsz, Szolnok-Villanytelep és az 1967-ben feltárt SzolnokTűzköves nevű új kőkori telep. A neolit anyagot mutató lelőhelyeket a bronzkorban is tovább lakták, mert azokról bronzkori tárgyak is kerültek elő. A felsoroltakon kívül bronzkori tárgyi emlékeket találtak a Szolnok-Szanda-Netovább csárda, SzolnokZagyvagát, Szolnok-Gutenberg tér területén. A hajdani szolnoki vár területén és a Szolnok-Fokoru pusztán gazdag vaskori aranykincs lelet került elő. Szkíta emlékeket őrzött a Szolnok-Zagyvagát, Szolnok-Házgyár, Szolnok-Szandaszőlős-Vörösmező út 63. számú lelőhely. Kelta leleteket gyűjtöttek össze a Szolnok-Házgyár, Szolnok-Feketeváros és Szolnok-Vegyigyár területén. Szarmaták emlékét őrzik a SzolnokSzanda-Netovább csárda, a Szolnok-Beke Pál halma, Szolnok-Zagyvagát, SzolnokVegyiművek, Szolnok-Cukorgyár, Szolnok-Vörös Csillag úti építkezés, Szolnok-Szőlősi halom, Szolnok-Vár-Tiszapart, Szolnok-Kertészeti Vállalat, Szolnok-TiszamederTisza-Szálló, Szolnok-Vasúti híd, Szolnok-Fokoru, Szolnok-Feketeváros, és SzolnokVárosmajor úti lelőhelyek. Ugyancsak e kor emlékei a különböző időből származó római eredetű pénzek, amelyek nagyobb számban Szolnok-Fokoruról kerültek elő. Gepidák emlékanyagát tárták fel a Szolnok-Szanda-Repülőtér építése közben, valamint a Szolnok-Vár-Tiszapart és Szolnok-Zagyvagát lelőhelyeken. A szolnok környéki avar leletek az alábbiak: Szolnok-Tisza Antal Tsz, Szolnok-Mezőgazdasági Gépjavító, Szolnok-Paládics puszta, Szolnok-Alcsi-Gépállomás és Szolnok-Házgyár. A honfoglalás korából legnevezetesebb a Szolnok-Strázsahalom lelőhely, ahol egy aranyozott ezüst tarsolylemezt találtak 1912-ben. Ismertek még a Szolnok-Zagyvapart, Szolnok-Ugar, Szolnok-Alcsi, Szolnok-Szanda és Szolnok-Verseghy úti hasonló korú leletanyagot őrző helyek. A középkorra vonatkozó szolnoki leletanyag fő előfordulási helye az egykori vár területe.

29 A város több részén falusias, gazdasági udvarral kapcsolt parasztnegyedek voltak. Tanyái későn épültek, települtek. Társadalmában élesen elkülönültek az iparosok-kereskedők, gazdák és a proletárok. Szemtermelő és állattartó paraszti gazdaságok jellemezték. A kisipar minden ága megtalálható volt itt. Vásárai ipari termékeiről voltak híresek. Jelentős volt halászata. A város körül a múlt század végétől kertészetek létesültek. A gazdag parasztság dürügombos prémes mentét, asztrahány sapkát, zsinóros nadrágot, a nők pedig földig érő selyemszoknyát, hosszú szalagos gyöngyös főkötőt viseltek. Szokásaik közül a búcsúk, a szilveszteri kolompolás (féregűzés), köri bálok, s a halászoknál az ún. tiszaverés voltak a jellegzetesek. Az 1920-30-as években híres volt a szolnoki vert csipke.

30 4. Első említése Zounuk, Zonuk alakban 1075-ből való.

31 Fontos átkelőhely, ispánsági székhely, ahol földvárat alakítottak ki. A nevek folyamatos előfordulása azt bizonyítja, hogy népessége megszakítás nélkül élt itt egészen a török hódoltság koráig. Az 1552-es várostrom idején a vár népe részben elmenekült, részben a harcok áldozata lett.

32 1571-ben 46 férfit írnak össze mint adófizető polgári lakost. A török hódoltság korában végig lakott hely volt, jelentős polgári népességgel és iparossággal. Erről régészeti leleteink is tanúskodnak. A török és magyar polgári lakosság keveredett egymással. Az 1696-ban kezdődő anyakönyvek olyan török lakosokról is megemlékeznek, akik itt maradva keresztény hitre tértek s letelepedtek.

33 Szolnok polgári lakossága soha nem pusztult el, a város folyamatosan lakott volt. Tudunk szajoliak bemeneküléséről, varsányiak beköltözéséről, s egyáltalán a környék népének befogadásáról. A vár pusztulása vagy feladása nem jelentette a lakosság megfutását. Ezt mutatja az is, hogy az 1552-es ostrom után jelentős polgári lakosságot írhattak össze.

34 A XVII. század