Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

224 SZELEVÉNY A községnek 1926-ban van egy népkönyvtára. Ennek elődjét az 1919. évi árvíz, valamint a román megszálló csapatok jelentős mértékben károsították.

132 1929-ben azonban már az áll a jelentésekben, hogy „ismét gyarapodott a könyvtár". 1943-ban a községben van 1 vallás- és közoktatásügyi minisztériumi, 1 földművelésügyi miniszteri népkönyvtár és 2 egyesületek által fenntartott könyvtár.

133 Közülük az egyik 70 darabos „elég jó" állapotban lévő állományával átvészelte a második világháborús eseményeket.

134 Jelentősebb változás csak 1959-ben következett be. A járási könyvtár segítségével ekkor alakul meg a szelevényi községi könyvtár, s kap az új kultúrházban megfelelő helyet. A járási könyvtár támogatása 970 kötet könyv 16732 Ft értékben. Ezt követően fiókkönyvtár nyílik a Haleszban, a réti iskolánál és Pálóczi pusztán is. 1960ban 1273 kötet várta az olvasókat könyvtárában.

135 1922. április 25-én. alakul meg a helyi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság. Az 1922-23-as évben elsősorban a pedagógusok kapcsolódtak be aktívan a munkába, s a népművelési formák közül az előadások voltak a legsikeresebbek. Az első esztendőben 18 ízben tartottak elsősorban gazdasági ismereteket bővítő előadásokat. Ugyancsak már az első évben megkezdődtek az analfabéta-tanfolyamok foglalkozásai is. Az összejövetelek élénkítése céljából 1924-ben a vezetőség úgy döntött, hogy egy Glória típusú vetítőgépet szerez be. A tanfolyamok ugyanekkor tematikailag is bővültek, pl. kosárfonó tanfolyamot szerveztek. 1925-ben ismét akció indult az analfabétizmus felszámolására, s ugyanebben az évben megszerezték a vetítőgépet is. Az előadásokon önként felajánlott pénzből a helyi bizottság egy harmóniumot is beszerzett. A továbbiakban egészen az egyesület megszűntéig az analfabéta-tanfolyamok és az előadások a domináló művelődési alkalmak.

136 Az iskolánkívüli népművelési bizottság helyi szervezete 1945. november 28-án iskolánkívüli népművelési tanács fiókintézményeként alakult újjá ugyanazokkal a tisztségviselőkkel, akik a felszabadulás előtt is irányították a népművelési munkát. A 10 tagot számláló tanács elnöke Zakó Dezső főjegyző, ügyvezető elnöke Makkár László igazgató-tanító volt.

137 1903 és 1950 között 11 belügyminiszter által jóváhagyott és engedélyezett egyesület működött Szelevényen: Önkéntes Tűzoltó Egylet (1904), Katolikus Kör (1912), Levente Egyesület (1925), Falu Országos Földmíves Szövetség Szelevény-Tiszaréti Fiókja (1925), Külső-Tehenes-Szelevényi Haleszi Szőlősgazdák Egyesülete (1936-1949), Szelevényi Vadász Társaság (1929), Polgári Lövészegyesület (1930), Országos Stefánia Szövetség (1939), Magyar Dolgozók Országos Szervezetének Szelevényi csoportja (1943).

138 1942-ben Tóth Béla egy 400 férőhelyes mozit létesített Szelevényen. Villany hiányában a mozi aggregátorral működött. A második világháború idején berendezését súlyos károk érték, s 1945-ben a község nem is jelenti működését. A helyi krónikások szerint 1949-ben kerül állami tulajdonba, de 1967-ig eredeti helyén üzemel. Az épület romos volta miatt ekkor helyezik át a művelődési ház épületébe, s ott folynak a vetítések 1969-ig, az új mozi megépüléséig.

139 A szervezett népművelés ügye csak az 1950-es évek közepén lendül fel a községben. 1956-ban megépül az új, 600 férőhelyes kultúrház. A haleszi művelődési ház 1961-ben készül el.

140 10. 1913-ban egy Csépával közös orvosa és egy szülésznője volt a községnek. Az 1926-os kimutatás szerint Szelevényen magánorvos nincs, a község körorvosi székhelye a hozzá 6 km távolságban fekvő Csépa községben található. Ugyanekkor a községben 2 bábaasszony teljesít szolgálatot, közülük az egyik okleveles. Az alispánnak küldött 1945. február 7-i jelentés azt írja, hogy Szelevényen orvos nincs (a csépai körorvos látta el a betegeket, de az elmenekült), egy bába van a faluban és egy járvány kórház. Gyógyszertár sincs ekkor még Szelevényen. A község közegészségügyi körűimé-