Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

182 SZANDASZŐLŐS 4. Jóllehet Szandaszőlős Szolnok megye egyik legrégebbi települése, a török pusztítás előtti népességéről nincs adatunk. A garamszentbenedeki apátság 1075-ös keltezésű alapítólevele említi Zunde földjét, mely Varsány fölött, Szolnoktól egy óra járásnyira van. Már a hódoltság kezdetén elnéptelenedett. Az 1571. évi török defterben pusztaként szerepel, melyet a szolnoki Mahmud bej bérelt.

22 A XVIII. század végéig lakatlan. 1775-ben gróf Keglevich Károly, Szanda földesura és Szolnok mezőváros szerződést kötött egymással, melynek értelmében 210 szolnoki gazda a pusztán szőlőskertet létesített.

23 ők azonban a városból jártak ki dolgozni. Lakóházakat a bérelt területen nem építhettek. A szolnoki ferencesek História Domusa 1776-ban Szandán összesen 4 gyónásra jogosult személyt, két férfit, egy nőt és egy leányt említ. Csupán ők tekinthetők állandó lakosoknak a pusztán. 1828-bari Szandán még mindig csak egy lakóház állott, melyben 9 személy élt.

24 A szolnoki szőlőbérlők nagyarányú letelepedése csak az 1870-es évektől, a parcellák 1866-ban történt megváltása után következett be. A szandaszőlősi családok nevei közt még ma is felfedezhetők a XVIII. századi jellegzetes szolnoki családnevek: Czinege, Csollák, Deme, Ecseki, Ozsgyán stb. A szolnoki származású lakosság közé azonban a felszabadulás után egyre több rákóczifalvi, tiszaföldvári és más községekből érkezett lakos telepedett le. A népesség száma a következőképpen változott:

25 Év 1776 1828 1851 1863 1900' 1910 4 9 11 93 1667 1871 1920 1930 1941 1949 1960 1995 1931 2744 3493 3019 5. Története fekvéséből eredően jórészt összefonódott Szolnok város múltjával. A XI. század végén a garamszentbenedeki apátság tenyői monostorának birtoka.

26 Az Árpád-kori Szandának valószínűleg két központja volt. Az egyik a Tisza meder mellett, a mai Holt-Tisza partján feküdt. A másik Rákóczifalvától északra, a mai Nagyszanda határrészen lehetett.

27 Az 1440-es években Szolnokkal együtt Szandát is megszerezte Brankovics György szerb fejedelem. Az 1448-as rigómezei vereség, Brankovics árulása után Hunyadi elkobozta a szerb fejedelem magyarországi birtokait, s így Szolnok és környéke királyi birtok lett.

28

1552-ben Szolnok török ostroma idején a várból elmenekülő magyar lovasság a Tiszán átúsztatva Szandán keresztül menekült el.

29 Szanda a hódoltság alól 1685-ben Szolnok várával egyidejűleg szabadult fel.

30 A puszta birtokosai az 1700-as évek második felében a Keglevich grófok. A szolnoki híd vámjának fele is a Keglevich családot illette meg. Ők azonban 1775-ben inkább lemondtak a vám jövedelméről Szolnok város javára, hogy a híd és a rávezető út karbantartásának terhe alól megszabaduljanak.

31 1841-ben Keglevich Miklós Szolnok városnak megvételre felajánlotta szandai birtokát, de a tanács tagjainak többsége a város szűkös" anyagi helyzete miatt az ajánlatot nem fogadta el.

32 Ezért egy évvel később Keglevich Miklós Szanda és Derzsi pusztát Wodianer Sámuelnek adta el.

33 1861-ben Wodianer Gabriella gróf Nemes Vincéhez ment feleségül. A XX. század elején a Wodianer bárói család férfiágának kihalása után a puszta az erdélyi származású Nemes család birtokába jutott.

34 1866-ban a szolnoki szőlőbirtokosok parcelláikat megváltották,

35 a Nemes család azonban az 1945-ös földreformig a több mint négyezer holdas szandai uradalom birtokosa maradt. A Wodianer család tagjai birtokukat maguk igazgatták, a pusztán kastélyt, 1854-ben pedig családi kriptát építettek.

36 Ezzel szemben a Nemes örökösök Bu-