Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
RÁKÓCZIÚJFALU 153 1880-1881-ben az akkor földművelésügyi államtitkár, Fehér Miklós kezdi meg Felsővarsány pusztán a parcellázást, szétmérve a kincstári területet, s ezzel megalapozza Rákóczifalvát. 52 1901-ben Rákóczifalva-Újtelepen 256 házhelyet osztottak ki, melyeken többnyire csak szoba-konyhás kis házakat építettek. A házhelyek beépítése azonban nagyon elhúzódott, nagyobbrészt csak a Nagyatádi földreform végrehajtása után történt meg. 53 Az 1920-as években az alsó-varsányi tanyavilágban Susa Mihály illegális kommunista pártsejtet alakított, amely a KMP szolnoki szervezetéhez tartozott. 54 A II. Ukrán Front csapatai a települést 1944. október 7-én szabadították fel. Október 19-én azonban a 24. német páncélos hadosztály ellentámadása a szovjet és román egységeket Tiszaföldvárig visszaszorította. Október 23-án a gépesített alakulatokkal megerősített szovjet csapatok ismét támadásba lendültek, és két napig tartó küzdelem után Rákóczifalva, s ezzel együtt a mai Rákócziújfalu területéről a fasiszta megszállókat véglegesen kiűzték. 55 A település lakossága 1945 után a rákóczifalvi politikai és társadalmi szervezetekbe tömörült. A többi önálló szervezet csak 1949-ben jött létre, amikor Rákócziújfalu községgé alakulása megkezdődött. Kivételt csupán az MKP helyi szervezete jelentett, mely 1945. február 2-án megalakult. Első elnökévé Susa Mihályt választották. 56 1949-ben MDP, MNDSZ, EPOSZ és DÉFOSZ szervezet működött a településen. 57 Rákócziújfalu 1950-ben vált önálló településsé. A községi tanács 1950. október 26-án alakult meg. Végrehajtóbizottságának első elnökévé Patai Ferencet választották. A tanácstagok száma ekkor 51, a póttagok száma 26 fő. A tanácstagok között 5 ipari munkás, 40 szegényparaszt, 2 középparaszt, 1 kisiparos, illetve kiskereskedő, 3 értelmiségi. A póttagok között 3 ipari munkás és 23 pedig szegényparaszt. 58 A helyi földművesszövetkezet 1946-ban, az Új Elet Tszcs pedig 1949-ben alakult meg. A tszcs első elnökévé Varga Pétert választották. 59 Az Új Elet Tsz 1962-ben beolvadt a Mezöhéki Táncsics Tsz-be. Ezután mint a Mezöhéki Táncsics Tsz 3. számú üzemegysége működött. 60 Az 1950-es években a községben több termelőszövetkezet is alakult. Az Új Barázda Tszcs 1950-ben jött létre, de 1956-ban azonban feloszlott. 1957 tavaszán Harcos néven újjáalakult, azonban fél év múlva ismét feloszlott. Tagjai az Új Élet Tsz-be léptek be. A Dózsa Tszcs-t 1951 őszén 15 szegényparaszt alakította meg 120 kh területen. 1952 tavaszán az Új Élet Tszcs-vel egyesült. A Május 1. Tsz 1956. április 20-án 65 taggal a prajziki tanyavilágban jött létre. 1960-ban az Új Élet Tsz-be olvadt be. 61 6. A lakosság nagyobb része az Ilona-major cselédségéből tevődött össze, de más kisebb majorok lakosságából és a környékbeliekből is feltöltődött. A község társadalmára vonatkozóan csak az 1930-as évek közepétől hozhatunk részletesebb adatokat. Az első termelőszövetkezet a község megalakulásával és létrejöttével egyidős. A lakosság nagyobb része azonban a földosztáskor új földessé lett cselédekből állott. Ők az első termelőszövetkezetek alapítói is. 62 Birtokmegoszlás: 63 1935 1949 10 kh-on alul 276 358 10-50 kh 12 30 100-500 kh 1 500 kh-on felül 3 1935-ben az 500 kh-nál nagyobb földterülettel rendelkező tulajdonosok és bérlők dr. Gorove László, Baghy Gyula, Kernács Pál és társa, Sütő Pál. A termelőszövetkezetek adatai a következők: 64
