Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

150 RÁKÓCZIÚJFALU falu alakot is, amikor Rákóczifalvától kívánják megkülönböztetni a községet. 1950ben Alsó-Varsány pusztát, Csillag major, Tiszahajlati tanyák, Újtelep külterületi lakott helyeket Rákócziújfalu néven egyesítették. A mai elnevezés Rákóczifalva-Újtelep névalakból származik. Ez azonban a településnek csak a magját képezte és nem foglalta magában a többi lakott helyet. Az Újtelep névalak 1901-ben keletkezett, amikor a tanyaközpontot ezen a néven sorolták be a vármegye lakott pusztái közé.

22 1935ben a külterületi lakott helyek adatainak felmérésekor a mai Rákócziújfalu Varsány néven szerepel, melynek Újtelep csak egy része.

23 3. Rákócziújfalu területéről sem ásatásból, sem terepbejárásból eredő régészeti anyagunk nincs.

24 Mérnöki tervek szerint telepített, egy főtengelyű utcás falu, szabályosan osztott telkekkel. Eredetileg az Alsóvarsány pusztán lévő Ilona-majori cselédek, később, főleg az 1950-es évektől Martfűre és Szolnokra bejáró, de földművelést is folytató kétlaki életet élő ipari munkások lakták. Mai szokásai közül egyedül a lakodalom érdemel figyelmet, régebben a cselédházaknál összejövök citerásbáljai számítottak jellegzetes szokásoknak. A község belterületén emelkedik a helybeliek által Törvényhalomnak nevezett kisebb magaslat. A szájhagyomány szerint az egykori Tiszavarsány bírái itt ítélkeztek.

25 4. Tiszavarsányt először Wossyani, Wossciani alakban említik oklevél-átirataink későbbi időből, de 1075-re, azaz igen korai alapításra utalva. A fontos tiszai átkelőhelyen nagy létszámú mezőváros alakult ki, amelynek sorsa a török kor végéig Mezőtúréval rokon. 1411-ben Zsigmond Brankovics György délvidéki birtokaiért cseréli el, majd rövidesen Brankovics György is tovább adja. Szerb vagy más délszláv elemek betelepedéséről nincsenek adataink. Az 1571-es török defter sem említ szláv eredetű személyneveket.

26 A török hódoltság kezdetén khász várossá lesz.

27 Lakossága a tizenötéves háborúban ritkul meg, a XVII. századi összeírásokban általában 1 portája szerepel. A réve miatt azonban bizonyára mindig lakott maradt. Végpusztulása a török kor legvégén következett be a nagy tatár betörések idején. Lakóinak egy része Szolnokra, más részük a Tiszán átkelve Vezsenybe, Tószegre menekül a túriakkal együtt.

28 1703 táján itt élő, visszatért lakosokról tudunk, de községi szervezet működéséről nincs adatunk. Rákóczi Ferenc fejedelem, akinek kastélya épült Varsánypusztán (Felsővarsányon), nem élesztette újjá a faluszervezetet. Felsővarsány pusztán Rákóczy, majd Rákóczifalva néven alakul község 1883ban.

29 Alsóvarsányon uradalmi majorokban élt a lakosság. Legnépesebb Ilona-major volt. Lényegében az 1940-es évek végét meghatározó településkoncepció emelte faluvá. Lakossága a volt uradalmi cselédekből és a környékbeli községekből verbuválódott. Martfű és Szolnok üzemei innen könnyen megközelíthetők, ugyanakkor a lakosság jó része földműveléssel, kertészettel is foglalkozhat.

30 A népessége így alakult Varsányban és Rákócziújfaluban:

31 Varsány: a) Ev 1571 1635 1647 1670 1675 1686 105 férfi 1'A porta 1 porta 3 egész telek 1 porta 1 porta 3 üres telek