Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

140 RÁKÓCZIFALVA ötvenes években sem tudják jelentőssé és jövedelmezővé tenni a juhászatot. A sertéstenyésztés házi szükségletet szolgál. Rákóczifalva gazdálkodásában a szántóföldi növények, közöttük is a gabona és a kukorica voltak jelentősek. 1951-1960 között is megmarad ez a struktúra. A szántóföldi növények között 35,4%-os az őszi, 5,8%-os a tavaszi búza vetésterülete. A határ 27,3%-án kukoricát termesztenek, s 8% a lucerna, 5% a cukorrépa elfoglalta terület. Kalászosok között az őszi árpa 1,9%-ot, a tavaszi árpa 5,8%-ot foglal el. A többi növény vetésterülete az 1%-ot sem éri el egyenként. A ma olyan jelentős és a termelőszövetkezet jövedelme egyik alapját jelentő hagyma, paprika és paradicsom még alig kap helyet. Paprikát nem is vesznek számba, 7 hold a paradicsom, 8 hold a vöröshagyma vetésterülete.

74 8. 1561-1563-ban Tiszavarsányban két Halász és egy Hajós családnév utalt viselőjük foglalkozására. 1563-ban Pál Antal és Pataki Tamás tiszavarsányi illetőségű tőzsérek neve szerepelt a váci török vámnaplókban. 1586-ban és 1588-ban pedig az érsekújvári hídon hajtottak át varsányiak szarvasmarhát.

75 Rákóczifalva megalakulásáig az uradalmi iparosok jelenléte azonos volt a terület iparával. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 14 kovács, 4 lakatos, 7 szabó, 21 cipész és csizmadia, 9 hentes és mészáros, 11 kőműves, 4 ács dolgozott Rákóczifalván. A gép- és hajógyártás 12 főt, a téglagyártás 6 főt, az asztalosipar 10 főt, a malomipar 8 főt, a vegyészeti ipar 1 főt, a vendéglátóipar pedig 5 főt foglalkoztatott. Egyéb iparágakban 33 fő tevékenykedett.

76 Ezt követően az alábbiak szerint alakult az iparosok száma a községben:

77 Év 1934 1945 1950 1960 Asztalos 6 Ács 3 Cipész 16 Bádogos 1 Bércséplő 14 Bognár 4 Borbély 5 Férfiszabó 3 Női szabó 7 Hentes, mészáros 7 Kéményseprő 1 Kovács 7 Kőműves 5 Kötélgyártó 1 Lakatos 2 Pék 1 Szíjgyártó 1 Szikvízgyártó 2 Takács (szövő) 1 Szobafestő Molnár Női fodrász Cukrász Összesen: 87 69 68 31 A kereskedelmet az 1930-as években négy szatócsüzlet, két hentes, egy pék és a Hangya Szövetkezet 1927-ben létrejött boltja látta el. Jelentősebb forgalmat bonyolított le a község terménykereskedője, s egyetlen ipari üzeme, egy kis teljesítményű henger8 5 2 3 1 8 9 10 5 6 7 8 5 4 3 4 6 5 7 6 I 8 5 6 6 4 4 1 1 2 2 2 1 2 2 1 1 1 3 2 1