Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
112 ÖRMÉNYES Az 1930-as években még csak egy gabonaraktár, 60 1949-ben már két gabonaraktár és egy darálómalom működött Örményesen. 61 A kereskedelemmel foglalkozók száma is nagyon alacsony volt a múltban. Az 1930-as években két vegyeskereskedés, két gabonakereskedés és egy italmérés működött a településen. 62 A Fegyverneki Földművesszövetkezet, melynek az örményesi lakosok többsége tagja volt, 1945-ben alakult. Az 1950-es években Örményesen egy kocsma és egy vegyeskereskedés volt az FMSZ tulajdonában. A két üzlet egy épületben működött. 63 1952-től a Cipész KTSZ egy javítóműhelyt is üzemeltetett az állomás környékén. 64 A község egyetlen jelentős ipari üzemét, az Április 4. Gépgyár Örményesi Gyáregységét 1968-ban hozták létre. A vállalat a megszüntetett gépállomás telephelyén 120 dolgozóval kezdte meg a termelést. 65 9. Az iskolai oktatás története az újranépesedés kezdetéig visszavezethető. Örményesen már 1881-ben iskolát létesítettek. Az intézmény az önálló község megalakulásáig, az 1950-es évek elejéig a fegyverneki római katolikus népiskola, illetve a fegyverneki általános iskola külterületi egységeként működött. A régi iskolát a debreceni vasútvonal mellé építették. Az épület, amely 1944 őszén, a harcok során megsemmisült, 2 tantermes volt és 2 tanerővel működött. A berendezés és az iskolai anyakönyvek elégtek. 66 A felszabadulás után az oktatás a Glaser kastélyban kezdődött meg. 1945 és 1951 között 3, 1951-től már 4 nevelő oktatott mintegy 180 gyermeket. 1951-ben a Glaser kastély mellett egy 2 tantermes iskolai épületet emeltek, amelyhez 1 nevelői szoba is tartozott. A túlzsúfolt kastélyban, ahol a községi tanács és az Új Élet Tszcs központja is helyet kapott, az iskola továbbra is fenntartott 2 tantermet, s így összesen 4 tanteremben folyt az oktatás 1951-től. 67 Osztálv- Egy osztá] y- E 8V tan " Tanév , Tanerők Tanulók teremre jutó erőre jutó iermeK tanulók sz. tanulók sz. 1957-1958 4 10 251 63 25 1962-1963 4 10 295 74 30 1952-ben, amikor a község véglegesen önállóvá vált, az iskola is elszakadt a fegyverneki általános iskolától. Az önálló általános iskolában már nem 4, hanem 10 pedagógust alkalmaztak. 68 1956-ban, majd 1958-ban a községben tanító pedagógusoknak egyegy szolgálati lakást építettek. 69 A napköziotthonos óvoda 1951-ben kezdte meg működését, ahol 1 óvónő és 1 dada felügyelt a mintegy 30-35 gyermekre. Az egymástól távoleső, szétszórt tanyákról azonban csak kevés gyermek járt óvodába. A nők többsége a háztartásban dolgozott, ezért az óvodát csak a nyári mezőgazdasági munkák idején használták ki teljesen, amikor a gyermekek otthoni felügyeletét nem tudták biztosítani. 1956-ban az óvodához szolgálati lakás is épült. 70 Az iskolázottság mértéke a felszabadulás utáni közel két évtizedben Örményesen is jelentősen emelkedett. 1949-ben a 6 éven felüli lakosság többsége - 835 fő - tudott ugyan írni és olvasni, de 110 analfabéta is élt a községben. A lakosság iskolázottságának megoszlása 1960-ban: 71 6. életévüket Általános iskola Középiskola É„ betöltött Analfa- ,- . , OÍ . ^^AU A* Á~<> ** Főiskolát Ev lakosok béta Ir " olvas osztályát végezte vég2£tt száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1960 1294 58 6 664 423 106 11 21 5
