Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Örményes 1. Szolnok megye közepén, a Tiszától keletre, a Jászság és a Nagykunság közt fekvő település. Határában természetes vízfolyás nem található. Kötött agyagtalaja van: alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom. A község nyugati határában, az egykor Törökszentmiklóshoz tartozó területen a szikes talaj, a sztyeppesedő réti szolonyec az uralkodó. A község tengerszint feletti magassága 85-95 m közt változik. Az egyes mélyebben fekvő részektől eltekintve domborzati eltérés nincs a területen.

1 Lakóinak száma 1960-ban 1540 fő, ebből külterületen él 741 fő, népsűrűsége 45,5, területe 5945 kh, lakóházainak száma 376, lakásaié 401.

2 2. Az Örményes helynév eredete még ma sem egyértelmű. Háromféle feltételezés ismert. A legvalószínűbb az, hogy gabonaőrléssel foglalkozó királyi szolgálónépek lakták e területet az Árpád-korban és a község neve az „örmény-malom" szóból származik. Kiss Lajos szerint az „örvény" szóból ered a mai elnevezés, mivel a Tisza árterülete egykor egészen idáig ért. A harmadik névmagyarázat a legkevésbé elfogadható. Eszerint az „örmény" népnévből származik a település neve. Nincs nyoma annak, hogy a környéken a középkorban örmények laktak volna.

3 A község nevének tisztázatlan eredete a helybeliek képzelőerejét is megmozgatta. Az idősebbek körében még élő hagyomány szerint a XVI. században Örmény nevű grófoknak volt birtoka ezen a vidéken.

4 A XIX. század közepén készült földrajzi leírások és ismertetések Örményest még nem említik meg. Elsőként az 1881-ben készült kataszteri térkép tünteti fel mint lakott pusztát.

5 Magyarország helységnévtáraiban csak 1913-tól szerepel. Hivatalos névalakja 1913 és 1950 közt: Örményespuszta.

6 A XIX. században az újranépesülő pusztát új lakói már egységesen Örményesnek nevezték. Területére vonatkozóan a következő elnevezések voltak ismertek: Bíró-tanya, Borbély-dűlő, Büdöslapos, Hay-tanya, Keppich-tanya, Kétárokközi-major, Közép-major, Mányai-dűlő, Wenckheim-puszta.

7 Egy részük eredetéről Pesty Frigyes Helynévtára közöl adatokat: „Büdös Lapos": a Tisza kiöntése után a víz itt megmaradt és a lefolyástalan területen megbüdösödött. E lapost átszelő vízfolyást Pesty Frigyes Büdös ér néven említi. „Két Árokközi Major": a mezőtúri országút mellett található. Az utat két oldalról árok övezi, „Wenkhájm puszta": Wenkhájm (Wenckheim) földbirtokos családról nevezték el.

8 3. Jelentősebb régészeti feltárások a község területén nem történtek, s így régészeti múltja sem ismert. Egységes, történetileg kialakult falumagról nem lehet beszélni, mert a község szétszórtan elhelyezkedő majorokból és tanyákból jött létre. Lakossága a környékbeli helységekből, Fegyvernékről, Törökszentmiklósról, Kisújszállásról és Túrkevéről települt, ezért népviselete és népszokásai is azokhoz, elsősorban Fegyvernekéhez hasonlók. A XIX. század végén a puszta benépesítői egyajtós, vertfalas lakóházaikat sárból építették. A település építkezésére a XX. században két lakóháztípus vált jellemzővé: 1. Hosszúkás, nyeregtetős parasztházak. Alapjuk téglából készült, falazatuk vert, döngölt agyag, ritkán tégla. Tetőzetük cserép vagy pala, helyenként nád. A házhoz tartozó kiegészítő épületek: istálló 1-10 szarvasmarha részére, sertésól, baromfiól és kukoricagóré, néhol nyárikonyha kenyérsütő kemencével. 2. Régi típusú cselédházak az egykori Keppich-major területén. Eredetileg egy-egy épületben négy családot helyeztek el, ezért a cselédházakat négy, szoba-kamrás lakrészre osztották.

9 A község építészetének jellegzetességeit a régi lakóházak átalakítása és az új, modern épületek szaporodása miatt egyre inkább elveszíti. A jobb módú gazdák a