Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kengyel 1. Kengyel Szolnok megye nyugati részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre terül el. A község határa jellegzetesen alföldi, csaknem teljesen sík terület. Talaja túlnyomórészt középkötött feketeföld..

1 Belterülete a külső határokhoz viszonyítva központosán helyezkedik el.

2 Lakóinak száma 5161, népsűrűsége 65,1, területe 13773 kh. 7926 hektár

3

, lakóépületeinek száma 1158.

4 Főbb tanyai települései: Bem apó telep, Cseberér, Petőfi-telep, Polgárhalom, Rákositelep és Szabadságtelep. A község hossza 9,5 km, szélessége 8 km.

5 2. 1075: Kengelu

6

, 1124: Kengelu (Terram Pelu ultra Tissam supra portum aquae Kengelu)

7

,1436: Kengyelszállás

8

, 1479: Kengiel: (Oppidum nostrum Kengiel)

9

, 1635: Kengel

10

, 1647: possessio Kengyel

11

, 1686

12

, 1693

13

, 1733

14

, 1828

15

, 1854: Kengyel

16

, 1892: Kengyel puszta,

17 1928: Pusztakengyel,

18

1948: Kengyel

19

. Kengyel vitatott eredetű szó. Az ugor korból származó ősi örökség Kegy - „kör, karika" - „1" képzős (denominális) változata. (MTESZ vitatja; MSZ fgr E - „talán"-nak veszi fel, más etimológiát nem ad.)

20 Kengyel foglalkozásra utaló, puszta személynévből keletkezett földrajzi név. A Kengyel személynév rokon a hasonlóan X-XI. századra utaló, hasonló személynevekkel. (Konkoly, Kapás, Csiger stb.) Mind a személynév, mind a belőle keletkezett földrajzi név legkorábbi (XI. századig kialakult) településre utal.

21 3. Mérnöki tervek szerint települt; zártabb községmag, utcás település, nagy tanya világgal. Lakói Törökszentmiklósról, Tiszaföld vár uradalmaiból, kisebb mértékben Mezőtúrról települtek. Jellegzetes a tanyai építkezése: célszerű dísz és tornác nélküli lakóházak, istállóval összeépítve. Régebben sok uradalmi cseléd (hosszú házakban) élt itt. Tanyai lakossága nem önálló, hanem szolgatanyás volt elsősorban. Tanyai állattartás, szemtermelés jellemzi gazdaságát. Viselete jellegtelen. Leginkább a bőrruhák (suba, ködmön, melles) említhetők. Szokásaikból a citerás bálák, lakodalmi, névnapi és disznótori mulatságok emelkednek ki. Korábban nagy esemény volt az újévi cselédszegődtetés is. Igen gazdag a boszorkány és táltos hitvilága, a babonás történetek ma is elevenen élnek. Élénk hangszeres (citera) élete volt. A régebbi balladák, históriák, summásdalok ma is élnek. A múlt századi ásatások során a bronzkorból (kb. i. e. 2000-1000-ig) a község területéről urnák, pitykék, korongosvégű tűk és edények,

22 a neolitkorból zöld kigylakő (kígyókő) buzogány kerültek elő.

23 Az újabb ásatások során az őskortól kezdődően a XIV. század végéig, a különböző korokból bögrék, agyagedény és cseréptöredékek kerültek felszínre.

24 4. Az Alföld magyar és kun lakossága a XV. század elején egyes helyeken - Kengyelen is - számottevő keveredést mutat. Szolnok megye középső részén kisebb szigeteket képeztek azok a falvak, amelyeknek lakosai között sok délszláv eredetű családnevet találunk.

25 A Kengyel környéki rác telepek lakói az egyik 1443-ból való oklevél tanúsága szerint, Harám és Tornistya dél-Duna melléki helységekből kerültek Alpárra, s innen Tény őre.

26 így Kispó, Nagypó, Telekszállás, Tenyő falvak lakosságának egyharmada, Kengyelnek több mint fele a rác népcsoporthoz tartozhatott. A délszláv hangzású nevek előfordulása elsősorban rác, emellett vlach eredetű népelemek jelenlétére utal.

27